Elköltöztünk: filmdroid.hu
(500) NAP NYÁR - (500) Days of Summer
2009.12.19. 18:11 12 komment
Az alábbi kritika FayeFaye tollából született.
„A fiú találkozik a lánnyal. A fiú szerelmes lesz. A lány nem.” Gyakran bosszant, hogy már a trailerből világosan kirajzolódik az egész film törénete, de ha már a taglineban benne van minden, az egy állásfoglalás: A (500) Days of Summer egy tökéletes szappanbuborék, káprázatosan színes felület és semmi tartalom.
Az film magánviseli egy mainstream-indie crossover minden védjegyét. Először is van egy teljesen inodkolatlan narrátor, aki elamagyarázza, hogy Summer (Zooey Deschanel) olyan lány, akibe minden férfi rögtön szerelmes lesz. Nem kétlem, hogy sok férfi pontosan így érez az ennivalóan helyes Zooey-val kapcsolatban, de a színészi játéka sajnos kimerül abban, hogy olyan meglepetten bámul a boci szemeivel, mintha éppen belagyalogolt volna egy üvegajtóba. Summert és Tomot (Joseph Gordon-Levitt) a kedvenc depresszív Brit pop zenakaruk hozza össze. Van egy kislány, Tom húga, aki a zsenge korát meghazudtolóan bölcs tanácsokkal látja el a bátyját. Tom a gyógyíthatatlan romantikus, és Summer olyan nagyon nagyon különc, hogy Ringo Starr a kedvence a Beatles-ből.
A trükk, ami emlékezetessé teszi a teljesen hétköznapi történetet az a non-lineáris szerkesztés. Ahogy az a címből is kiderül, a film egy kapcsolat tündöklését és bukását meséli el 500 napban, kezdve a szakítással a 290. napon, és innetől kezdve oda-vissza ugrál az időben, hogy párhuzamot vonjon vagy szembeállítson eseményeket, pl. ahogy egy megjegyzés, ami a kapcsolat első heteiben vicces, hónapokkal később már egy szájrándítást sem érdemel. Azonban az elegáns szerkezet ellenére, ahogy különböző jelenteket újra és újra látunk más-más szemszögből, hogy fokozatosan bontakozzon ki a kapcsolat valós képe, nehéz hinni benne. Gordon-Levitt – aki zseniálisan szakított a TV-s gyerekszínészi múltjával olyan merész filmekben, mint a Mysterious Skin és a Brick – egyszerűen túl fiatalnak tűnik, úgy néz ki öltönyben, mintha a bátyja ruháiban menne érettségizni. A rajongása Summerért olyan, mint Roemo szenvedélye Rosalindért; egy percig sem lehet kétségünk, hogy az érzései egyoldalúak, és hogy a szerelmes ember csak azt látja, amit látni akar elég gyenge, mint tanulság. A film legnagyobb hibája mégis az, hogy nem meri igazán felvállalni a romantikusságot, inkább folyamatosan alávág ironikus kikacsintásokkal, mint a koreografált táncjelenet a parkban vagy a fekete-fehér film betétek. A rendező Marc Webb zenei videos múltját tekintve nem meglepő, hogy bár a forma elsőbbséget élvez a tartalommal szemben, ez a forma mindvégig élvezhető, a rövid jeleneteknek és staccato ritmusnak köszönetően a nézőnek nincs ideje unatkozni, és pasiknak is teljesen vállalható, ha másért nem, legalábbis Zooey miatt.
Címkék: iromány romantikus 500 days of summer
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2009.12.19. 18:15:07
asz0089 2009.12.19. 18:21:47
Engem a számok se zavartak, sőt kifejezetten életet lehelt a filmbe és ahogy mutatták a számozást az is kifejezetten ötletesen volt megcsinálni.
asz0089 2009.12.19. 18:22:21
nyuszisz 2009.12.19. 21:36:19
Nem az volt amire számítottam és így volt jó :)
thomis 2009.12.19. 22:24:36
asz0089 2009.12.19. 22:44:59
Shyllard 2009.12.19. 23:15:20
Real013GSF 2009.12.20. 03:35:08
Ne már, ha ezen összezavarodsz, akkor kb. minden második filmen:D Amúgy nagyon nagy film 9/10
