Filmdroid

Nézzük meg a mai filmes újdonságokat, Artu!


Elköltöztünk: filmdroid.hu

Röviden: Pszichoszingli (Young Adult)

2012.07.06. 11:34 koimbra 6 komment

Jason Reitmanra a Köszönjük, hogy rágyújtott film kapcsán figyelhettünk fel, elég magasra tette le a lécet, de a Junoval és Az Egek urával ezt is sikerült átugrania. Diablo Cody az ismeretlenség szürke ködéből szó szerint kirobbant a Juno forgatókönyvével. Nagy jövőt jósoltak neki, de egyelőre úgy fest a helyzet ha nem vigyáz, könnyen feledésbe merülhet a neve. Reitman próbált biztosítani számára még némi időt a rivaldafényben, de a Pszichoszingliből már nem igazán kért a nép, pedig a rendező kihozta belőle, amit ki lehetett, a feel good mozi tökéletes ellenpéldáját szállította le (feel bad), amiből nem túl sok akad mostanság a piacon. Mavis Grey (Charlize Theron) egy összezuhant, kissé megcsömörlött elvált kissé gyerekes viselkedésű írónő, aki már rég megindult a lejtőn, elfogyott az ihlet. Minden reggel úgy ébred, mint aki éppen feltámad a halálból. (Talán nem kellene annyit innia?) A kiadója egy újabb könyvet vár tőle, ő azonban inkább visszautazik szülővárosába, ahol megpróbálja visszahódítani egykori szerelmét, az sem zavarja, hogy a férfi jó ideje nős és gyereke is van. Charlize Theron tökéletesen hozza a főszerepet, akiről már a kezdet kezdetén leszűrhetjük, hogy bizony nem lehet vele könnyen kijönni, egy pszichológus számára érdekes alany lehetne, ha éppen a felnőtté válás témakörben szeretne egy könyvet összehozni. Egy illúzióvilágban élő, megkeseredett nőszemély, aki képtelen belátni, hogy nem a realitás talaján mozog, sokkal inkább egy fantáziavilágban él, ahol magán kívül nem érdekli semmi és senki. Erkölcsösség? Ugyan már, mire jó az. Pedig az erkölcse olyan szinten áll, mint népszerűsége. Az iránti érzett szimpátiánk sem verdesi az egeket, kedvelni ugyan nem lehet, inkább a sajnálatunkat vívja ki és okoz néhány vidám pillanatot. Reitman próbálja kerülgetni a kliséket, viszonylag sikeresen, de a morális dilemmákat is sikerült kihagyni belőle. 70 %-ot adnék rá, bizonyára dobott volna valamelyest rajta, ha Grey sorsa jobban érdekelt volna.

Előzetes

imdb: 6,6

Büdzsé: 12 millió dollár
Amerikai bevétel: 16,3 millió dollár
Összbevétel: 22,6 millió dollár

Címkék: iromány dráma röviden young adult

A bejegyzés trackback címe:

http://filmdroid.blog.hu/api/trackback/id/tr174632830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bucbuc 2012.07.06. 13:55:52

Sok értelmét nem láttamennek a filmnek, Theron tényleg király, de a történetet nem tudom hova tenni.

Önigazolás a színésznő által megformált embertípusnak, vagy mi akart ez lenni?

Dean6 2012.07.06. 15:05:21

Én olyan 40%-ot adnék rá, jóindulattal,a mondanivalója nagyon odacsapott,ahogy az egész történet is. Tv filmnek elmenne,de semmi több,Theron szerepe is elég egyszerű volt,semmi nehézség nem volt benne,ezt jó,hogy eltudta rendesen játszani.

nikodémus 2012.07.06. 18:01:37

Jó a kritika: a film nem rossz, de nem is kiemelkedő. Az Up in the Air sokkal erősebb volt. A 'feel bad movie' kifejezés nagyon találó.

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2012.07.07. 10:48:38

@bucbuc: Szerintem kell hozzá egy hangulat. Tipikusan olyan film, hogy pont el kell kapni a megfelelő pillanatot, amikor leül elé az ember. Csak mondjuk ezzel Reitman nagy kockázatot vállalt, mert ha valaki nem tud ráállni az elején, akkor nem fogja élvezni.

Andrea Lóczi 2016.06.26. 19:50:48

10/10 a film. A kőkemény valóságot mutatja az emberekről, akik nincsenek jól, és a környezetük tudomást sem vesz róluk. És azokról, akik állítólag jól vannak, de csak ügyesen titkolják, hogy ugyanúgy semmit sem ér az életük.
Buddy kétértelműen beszél, élvezi, hogy egy különleges nő látványosan vonzódik hozzá, majd mikor látja, mi lett az eredménye, hogy Mavist még mélyebbre taszította, úgy tesz, mintha ő semmit nem tett volna.
Tökéletes képet mutat a film az elfuserált emberi kapcsolatokról!