Filmdroid

Nézzük meg a mai filmes újdonságokat, Artu!


Elköltöztünk: filmdroid.hu

Filmek, amelyek Philip K. Dick művei alapján készültek

2011.03.06. 15:30 koimbra 15 komment


Philip K. Dick elismert sci-fi író volt, akinek művei jelentősen megváltoztatták a műfajt. A cyberpunk stílus előfutáraként tekintenek rá. Több regényt és novellát tett le az asztalra, amelyek nem kerülték el a filmesek figyelmét. Akadt olyan produkció, amely klasszikussá vált, készült szórakoztató akciófilm és felejthető alkotás is. Annak ellenére, hogy alkotásai igen népszerűek mégis elég kevés mozis verzió született. Ezeknek az elkészüléséről esik szó röviden az alábbiakban.

Az Emlékmás forgatókönyvét Dan O'Bannon és Ronald Shusett, A nyolcadik utas: A Halál írói szállították le Dick novellája ( Emlékárusítás kicsinyben és nagyban ) alapján. De nem találtak támogatót a filmhez, így a projekt jégre került. A 80-as években Dino De Laurentiis karolta fel a tervezetet, aki Richard Dreyfusst akarta a főszerepre, majd Patrick Swayze nevét emlegették. Először úgy volt, hogy David Cronenberg ülhet a rendezői székbe, ő már William Hurt-öt akarta főhősnek. Cronenberg úgy egy évig forgolódott az Emlékmás körül, ez idő alatt 12 forgatókönyv vázlatot jött létre. Az egyiknél Ron Shusett azt mondta a rendezőnek, hogy így képzelte volna el Dick is a filmet, de ők igazság szerint egy „Indiana Jones a Marson” történetet akartak. Miután a Dűne megbukott, Laurentiis elvesztette lelkesedését a film iránt, főleg azért, mert csődbe ment. Ez remek alkalmat szolgáltatott Arnold Schwarzeneggernek, aki szeretett volna bekerülni a filmbe. A testépítő izomember meggyőzte a Carolcot, hogy érdemes megvenni a jogokat, majd elérte, hogy 10 millió dollár legyen a fizetése és még a profit 15 %-ából is részesedett. Ráadásul még azt is kijárta, hogy mindenben övé legyen a végső szó. A fedélzetre hozta Paul Verhoevent, a Robotzsaru ugyanis Arnie-t teljesen lenyűgözte. Verhoevennek megengedte, hogy a Robotzsaru operatőrét, dizájnerét, effektesét és még a főgonoszt megformáló Ronny Coxot is magával hozza. Ekkor már jó 42 szkriptvázlat készült, amiből végül Gary Goldman ollózott össze egy normális verziót. A 65 millió dollárba került film 261 millió dollárt termelt világszerte. 1990-ben A remake jövőre érkezik, Len Wiseman lesz a rendező, Colin Farrell formálhatja meg a főhőst. Annyi biztos, hogy itt nem mennek el a Marsra.
A film a XXI. században játszódott, Schwarzenegger Doug Quaidet alakította. A férfi befizet a jó mókának tűnő szórakozásra, ám egy pillanat alatt hirtelen nagyon keresett személy válik belőle, mindenki őt üldözi.

 

 

A Különvélemény jogait Gary Goldman szerezte meg 1992-ben, majd a forgatókönyv is elkészült. Az elképzelés az volt, hogy ez lesz az Emlékmás folytatása, de évekig nem történt semmi a projekt körül. 1997-ben Jon Cohen regényírót kérték fel arra, hogy írjon valami értelmesnek tűnő anyagot, a rendezői posztra ekkor Jan de Bont állhatott volna. Tom Cruise-hoz is eljutott Cohen műve, aki továbbította Steven Spielbergnek. Cruise és Spielberg már a Kockázatos üzlet óta keresték a lehetőséget, hogy együtt tudjanak dolgozni. Egyszer majdnem összejött, ám az Esőembert Spielberg kénytelen volt lepasszolni az Indiana Jones miatt. A forgatás tolódott, majd úgy nézett ki a helyzet, hogy Mission Impossible 2 bele tudnak vágni, de még ekkor sem volt normális szkript. Scott Frank után John August is polírozott rajta, aztán Frank Darabonthoz került, aki Malcolm szenátort kivette a történetből és betette Burgesst, aki a gonosz volt, a negatív oldalon álló Witwerből pedig jót csinált. Spielberg belevágott az A.I. - Mesterséges értelembe, ami miatt megint csak tolódott a Különvélemény. Ekkor Matt Damonnak ajánlották fel Witwer szerepét, Meryl Streep lehetett volna Hineman, Ian McKellen Burgesst, Cate Blacnhett pedig Agathát formálta volna meg. Végül Colin Farrell ölében landolt Witwer szerepe és Max von Sydow lett Burgess. Spielberg évekkel a forgatás kezdete előtt egy 16 főből álló jövőkutatót kért fel, hogy írják körül szerintük 2054-ben milyen lesz az élet.
A büdzsét 100 millió alatt akarták tartani, végül hangyányit átlépték a keretet, 102 millióból jött létre a sci-fi, ami a mozikban 2002-ben 358 millió dollárt kasszírozott világszerte. De Bont fikarcnyit sem törődött a filmmel, ennek ellenére mégis producerként szerepel a stáblistán. Hiába keresték meg, ha már nem érdekli a projekt, akkor járuljon hozzá, hogy a neve ne szerepeljen a készítők között, de erre nem volt hajlandó.
A Különvélemény is a jövőben játszódik, a gyilkosságokat telepátia segítségével előzik meg, a tett elkövetése előtt kiérkeznek a rendőrök és letartóztatják a gyanúsítottat. Az egyik csúcszsaru, John Anderton azonban kételkedni kezd a rendszer tökéletességében.
 

 

Az Imposztor rövidfilmként indult, úgy volt, hogy egy három alkotásból álló antológia részét fogja képezni, a Gary Fleder rendezésében készülő felvonás Dick hasonló című novelláján alapján készült. A másik két produkció a The Last Question lett volna Isaac Asimov művéből, ezt Bryan Singer rendezte volna, míg a másik Donald A. Wollheim története a Mimic lett volt, Matthew Robbins tálalásában. Végül a projekt darabokra hullott, a Mimic később megvalósult, de teljesen átírták a sztorit és más lett a rendező is. Mikor kiderült, hogy a másik kettőből nem lesz semmi, így az Imposztorhoz hozzácsaptak még jó pár jelenetet és azt is leforgatták és 2002-ben a mozikba küldték. Gary Sinise, Vincent D'Onofrio és Madeleine Stowe alakították a főbb szerepeket és Gary Fleder dirigálta a sci-fit. Azonban a 40 millióból készült sci-fi nem érdekelt senkit, össz-vissz 8 millió dollárt kapart össze világszerte.
A cselekmény 2079-ben zajlik, néhány éve feltűntek a földönkívüliek és megtámadták az embereket, azóta is harcban áll a bolygó. Spencer Olham (Sinise) ismét tudós, akit azzal vádolnak meg, hogy földön kívüli kém. A férfi nem hagyja, hogy végezzenek vele, megszökik és bizonyítani akarja igazát.
 


Az Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? regény 1968-as megjelenése után le is csaptak a megfilmesítési jogokra. Martin Scorsese gondolkodott azon, hogy kezdeni kéne valamit az alapanyaggal, de végül nem vetette rá magát a jogokra, viszont Herb Jaffe producer megtette helyette. Testvére, Robert írta a szkriptet, Dicket ez azonban nem nyűgözte le. 1977-ben Hampton Fancher is letett az asztalra egy forgatókönyvet, ami iránt Micahel Deeley producer érdeklődött, majd felmerült, hogy Ridley Scott rendezhetné a filmet. Scott nem sokkal előtte lépett le a Dűne kedvéért, amivel viszont ment a nyűglődés, ezért inkább visszatért a Szárnyas fejvadászhoz. Azt akarta, hogy pofozzák ki Fancher írását. Dick kissé berágott, mert senki nem közölt vele semmiféle infót a filmről. Scotték elküldték neki az David Peoples által átírt forgatókönyvet, amivel a szerző teljesen elégedett volt és még azt is bemutatták neki, hogy miként fognak kinézni az effektek. Dick örült, mivel sikerült pont úgy megteremteni a világot, ahogy azt elképzelte. Fancher úgy alkotta meg a főszereplőt, hogy Robert Mitchum lebegett a szeme előtt el. Scotték Dustin Hoffmant akarták, de ő nem vállalta, de szóba jött még Gene Hackman, Sean Connery, Jack Nicholson, Paul Newman, Tommy Lee Jones, Al Pacino és még Arnold Schwarzenegger is. Majd Harrison Fordot szerződtették le. Egyetlen szerep volt, amely nem képezte vita tárgyát, Roy Batty karakterének a megformálását Rutger Hauerre bízta Scott úgy, hogy be se hívta meghallgatásra, mivel teljesen lenyűgözték a színész eddigi alakításai.
A film bemutatójakor nem aratott sikert, konkrétan megbukott. A stúdió megváltoztatta a film végét és csak évekkel később engedték meg Scottnak, hogy úgy vágja meg a produkciót, ahogy azt szeretné. 1992-ben került újra a mozikba a Szárnyas fejvadász, amelyet már jobban fogadtak.
A történet 2019-ben játszódik, Deckard azt a feladatot kapja, hogy fogjon el öt szokott replikánst.
 


Dan O'Bannon 1981-ben vette elő Dick egyik novelláját, a Second Varietyt és össze is dobta a forgatókönyvet. Az elhagyott bolygó címre keresztelt projektbe 1984-ben Michael Campus piszkált bele és némileg Miguel Tejada-Flores is faragott rajta. Az eredeti novella a történések a Földön zajlanak és nem a Sirius 6B-n, a sikoltókat az amcsi hadsereg fejlesztette azzal a céllal, hogy az oroszokat távol tartsa. Csak a 90-es években sikerült összeszedni rá a megfelelő költségvetést, 20 milliót költöttek a produkcióra, amihez Peter Wellert nyerték meg főhősnek. A rendezői teendőket Christian Duguay látta el, aki inkább a tévé-és videófilmek világában volt otthon. 2078-ban a Szíriusz GB bolygón játszódott a cselekmény, ahol emberek csatáznak, de leginkább bunkerek mélyén húzzák meg magukat. Veszélyes kimenni, mivel a föld alatt kicsiny szerkezetek alig várják, hogy kinyírhassák az élőket.

A sci-fi megbukott, alig valamivel több, mint 5 millió dollárt sikerült összegyűjtenie. Ám valamennyi profitot csak összekaparhatott a házimozis forgalmazás során, mivel 2007-ben hozzáláttak a folytatáshoz, ami a mozikat elkerülve csak DVD-n jelent meg.
 

 

Richard Linklater az Ubikot akarta megfilmesíteni, de nem tudta megszerezni a jogait. Ebből Jean-Pierre Gorin francia rendező is szeretett volna csinálni egy mozis változatot, 1974-ben felkereste Dick-et, hogy írja meg a forgatókönyvet, ám nem valósult meg a produkció. Majd Linklater inkább egy másik Dick művet nézett ki magának Az élet nyomában forgatása alatt megfűzte Tommy Pallotta producert, hogy érdemes lenne foglalkozni a Kamera által homályosan projekttel, amivel egyébként Terry Gilliam is szemezett a 90-es évek elején. A rendező már ekkor úgy gondolta, hogy egy kisebb költségvetésű animációs alkotást szeretne készíteni, 10 millió dollár alatt akarta tartani a büdzsét. Úgy érezte, hogy így hűen vissza tudná adni Dick művét. A Rocksuli befejezése után kereste meg ismét Pallottát azzal, hogy itt lenne az ideje belevágni a projektbe. Becsöngetett a Dick alkotásaival foglalkozó alapítványt, hogy elnyerje hozzájárulásukat. A szerző lányai nem igazán érezték úgy, hogy apjuk könyvéből rajzfilmet kellene csinálni. Majd elolvasták a forgatókönyvet és többször is találkoztak a rendezővel A hölgyek úgy gondolták, hogy ez a regény állt legközelebb apjukhoz és örömüket fejezték ki, hogy Linklater nem próbálja meg a drogos látásmódon szépíteni. A történetet Dick ugyanis saját élményei alapján írta.
Először Keanu Reevest nyerték meg a projekthez, Robert Downey Jr. akkor csatlakozott, amikor meghallotta, hogy Reeves is benne lesz. A forgatás cirka egy hónap alatt lezavarták, de az utómunkálatok másfél évet vettek igénybe és 2006-ban a filmszínházakba küldték. Az alkotás a nem túl távoli jövőben játszódik, az amerikai emberek döntő többsége drogos. A rendőrség egy megbízható rendszer segítségével tartja megfigyelés alatt a terjesztőket. Az egyik nyomozót, Fredet megbízzák, hogy álljon rá Bob Arctor dílerre, aki életveszélyes drogot terjeszt. Ennek mellékhatásaként ugyanis az ember személyisége két, egymással ellentétes félre bomlik. Fred rájön, hogy Arctor valójában az ő alteregója és önmaga megfigyelése a technikai kérdéseken túl komoly pszichológiai kihívásokat is felvet. (port)
Amerikában pár tucat helyen vetítették, nem vonzott tömegeket a mozikba, 5,5 millió dollár folyt be a kasszákba, nemzetközileg sem volt valami fényes az eredmény, onnan még 2,2 millió dollárt jött össze.
 

Gary Goldman és Jason Koornick jutottak hozzá Az aranyember novellához, amiből a Next – A jövő a múltté film született. Goldman megírta a forgatókönyvet, majd becsöngettek a Saturn Filmshez, ami történetesen Nicolas Cage produkciós cége. Ott azonban jelentős változtatásokat hajtottak végre az íráson, míg végül Dick műve és a tervezet is alig hasonlított egymásra. Majd felhívták a Revolution Studiost 2004-ben. Nekik eléggé tetszett a projekt, meg is nyerték Lee Tamahorit, aki a Halj meg máskor James Bond filmmel bizonyította, hogy ért az akcióhoz is. Eredetileg a Sony forgalmazta volt, de nekik nem kellett, így került a Paramounthoz és 2007-ben láthatta a közönség.
Cage játszotta Cris Johnsont, aki képes a jövő látni. A kormány is felfigyel rá és csak ő lehet az a személy, aki meg tudna akadályozni egy nukleáris csapást.

Cris Johnsonnak van egy különleges képessége: képes a jövőbe látni. A különös adottság azonban a kormány érdeklődését is felkelti, így Johnsonnak inkognitóban kell éldegélnie Las Vegasban, ahol olcsó trükköket mutat be, és - képességének hála - néha kasszát robbant a rulettasztalnál. Amikor kiderül, hogy nukleáris csapás fenyegeti Los Angeles-t, egy jól képzett ügynököt küldenek a férfi nyomába, hogy elkapják, és a kormány szolgálatába állítsák.

A 70 milliós akciófilm csúnyán megbukott hazájában, csak 18 milliót gyűjtött be, összbevétele meghaladta a 76 millió dollárt, ami némileg enyhítette a kemény zakózást.
 

 

A Paycheck – A felejtés bére viszonylag zökkenőmentesen valósult meg. A Felejtés novella alapján betervezett produkció főszerepére Matt Damont akarták, aki azonban úgy érezte, hogy túlságosan is hasonlítana A Bourne rejtélyre, ezért nemet mondott. Ben Affleck viszont nem gondolkodott sokat. A forgatókönyvön is csak egy személy dolgozott, Dean Georgaris, az Lara Croft: Tomb raider - Az élet bölcsője tollából származott az írás. A rendezést John Woo vállalta el, akinek amerikai karrierje rendesen megbicsaklott A fegyverek szava bukása után. Ezúttal sem tudott kasszasikert készíteni, a 2003-ban bemutatott 60 milliós akciófilm 53 millió dollárt termelt Amerikában, nemzetközileg ehhez még 42 társult.
Affleck a csúcstechnológiával foglalkozó Michael Jenningst játszotta, akit pénzes vállalatok kérnek fel titkos melókra. Ezt követően emlékezetét törlik, így legalább nem árulhat el fontos titkokat. Új melója után azonban minden zavarossá válik, pénz helyett egy borítékot kap, mindenféle tárgyallak, amelyek segítségével rá kell jönnie, hogy miért fenyegeti veszély az életét.
 

 

A Radio Free Albemuth regényt Dick 1976-ban írta, de csak halála után 1985-ben került a boltok polcaira. A szerző 1974-es élményein alapján vetette papírra a történetet. Nátrium-pentothal hatására különös látomásai voltak, még Jézust is látni vélte, egyszer pedig úgy gondolta, hogy Illés próféta vette át az irányítást teste felett.

2004-ben Utopia Pictures & Television vette meg a Valis trilógia jogait jogait, ebben a Radio Free Albemuth is benne volt, majd John Alan Simont kérték fel arra, hogy írja meg a forgatókönyvet, majd ezt követően a rendezést is rábízták, a főszerepre pedig Alanis Morissette szerződött le. 2007-ben vette kezdetét a forgatás, de csak tavaly érkezett meg néhány fesztiválra, 2011-ben kerülhet nagyobb közönség elé.
A történetben egy lemezbolt tulajdonosa látomása után családjával Los Angelesbe költözik, ahol egy zenei cég vezérévé válik. Legjobb barátjával, Philip K. Dickkel és egy rejtélyes nővel hamarosan egy furcsa politikai összeesküvésbe keverednek bele. A cselekmény 1985-ben játszódik egy alternatív valóságban, ahol Fremont elnök gyakorolja a hatalmat.
 

 

Dick 1948 és 1960 között egy tucatnyi olyan regényt írt, amelyek nem tartoztak bele a sci-fi műfajba. A Confession of a Crap Artist címre hallgató művel 1959-ben készült el, de csak 1975-ben jelent meg, ez volt az egyetlen nem sci-fi regénye, amelyet életében kiadtak. A könyvből Jacques Audiard és Jérôme Boivin rittyentett forgatókönyvet, a Barjo címre keresztelt filmet Bolvin rendezte Barjo az emberi viselkedésről és a világ végéről írogat, majd miután a háza leég ikernővéréhez költözik. A testvére férjére, Charlesre fókuszál a produkció. 1992-ben ülhettek be rá a nézők.


Amerikában pénteken mutatták be az Adjustment Bureau filmet, amely szintén Dick regényéből készült. Itthon A helyreigazító csoport címen található meg a könyvesboltokban, a produkciót azonban Sorsügynökség címen kell keresni a mozikban. Úgy tűnik nem volt túl nagy gond a forgatás körül, Matt Damon egy sikeres politikust  alakít, akit már csak egy hajszál választ el attól, hogy bekerüljön a szenátusba. Egy nap találkozik álmai nőjével, Elise Sellasszal (Emily Blunt) és annak rendje és módja szerint bele is szeret. Ám egy titokzatos férfi ügyködésének következtében a páros elszakad egymástól. A politikus hamarosan rájön arra, hogy ez az alak  nem más, mint a Végzet egyik ügynöke, aki mindent bevet annak érdekében, hogy ő és szerelme együtt lehessen, mivel nem nézik jó szemmel, hogy az előre kialakított sors-vonalat csak úgy megszakítsa valaki.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmdroid.blog.hu/api/trackback/id/tr342715749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alex Mahone 2011.03.06. 19:09:19

Bár a filmek felét nem láttam, az Emlékmáson kívül szóra sem érdemes egyik sem... Az viszont egy nagyon-nagyon jó kis film Schwarzi fénykorából.

Reese 2011.03.06. 19:23:40

Jó, h. néha írsz ilyeneket.Nekem tetszenek.

PhilipMorris 2011.03.06. 20:01:55

Szép nagy , izmos írás lett, grat !
Hát az a gond hogy én sem láttam jó párat a felsoroltak közül csak az emlékmást , különvéleményt meg a nextet és tudtommal a szárnyas fejvadász kult filmé lett. Az emlékmás egész jó a különvélemény sem rossz a next viszont már szerintem nagyon gagyi ,de nem a történettel volt baj csak egy jobb rendező meg kicsit összeszedettebb forgatókönyv nem ártott volna mert attól még hogy letett egy bond filmet még nem lesz jó rendező csak meg kell nézni néhány másik filmjét pl. xXx2 .
Nahszóval jó író volt ő az biztos de talán jobban jártunk volna ha 1-2 könyvéből nem készül film.
Amúgy a kedvenc íróm akinek írásaiból később film készült egyértelműen King .

filmfreak paul · http://filmfreaks.blog.hu 2011.03.06. 21:05:53

@Alex Mahone: Sajnálom, hogy neked az jött le, hogy "bár nem láttam, de szóra sem érdemes." Jobb ha tudod, hogy a Screamers-t leszámítva a többi is megér egy misét.

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2011.03.06. 21:09:35

A Radio Free Albemuthot nem láttam, de azt megpróbálom megnézni:)
Egyébként nekem a Screamers is tetszett, a második részt is végigbambultam, B kategória nagyon:)
A Scanner Darkly nekem nem jött be.

Most találtam egy anekdotát a Szárnyas fejvadászról: Miután a díszletesek vért izzadva végre valahára megalkották a kívántakat Ridley Scott megjelent, rágyújtott egy szivarra és azt mondta: "Így elsőre nem rossz".

Alex Mahone 2011.03.06. 21:32:26

@filmfreak paul: úgy értem, azok közül, amiket láttam, egyik sem volt olyan horderejű, mint az Emlékmás.

Sonda 2011.03.06. 22:55:46

Mindegyiket imádom így egytől egyig!!!
De a kedvencem a Scaner Darkly, az az egyik leghitelesebb, amin a legkevesebbet változtattak ahhoz képest amit PKD irt!
Sok filmnél a rendező tehetsége döntötte el h mi lesz belőle, mivel nagyrészt ezek novellákból születtek de szerintem azokkal sincs baj. És nagyon örülök h elkészítik az Ubikot is végre, könyvben nekem az a kedvencem!!!

Sonda 2011.03.06. 22:59:14

Amúgy nagyon jó a cikk köszönjük!!!!

vrango 2011.03.07. 09:50:21

Dick az egyik kedvenc íróm (nem csak a sci-fi műfajt tekintve), de sajátos látásmódját elég nehéz úgy filmre vinni, hogy a nagyközönség tetszését is elnyerje.
Az Emlékmás és a Szárnyas fejvadász az a két adaptáció, ami nagyon jó lett - bár a sztori mindkét esetben eléggé eltért az eredetitől.
A Különvélemény szintén klassz, miként a Scanner Darkly is, a többiek közül a csak a Paycheck-et és a Screamerst láttam, de mindkettő inkább felejthető (vagy legalábbis messze van Dick szellemiségétől).
Viszont ezzel a Radio Free Albemouth-szal felcsigáztál; erről nem is hallottam, pedig a könyv az egyik kedvencem... (bár az első gondolatom az, hogy megfilmesíthetetlen ez a mű)
A cikk jól összefoglalja a címben ígérteket, de néhol kicsit összevissza (mintha fordítás lenne).

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2011.03.07. 10:14:32

@vrango: Az imdb-ről és a wikipédiáról szedtem hozzá anyagot, így valóban fordítás. Lehetett volna egyik-másikról bővebben írni, de nem regényt akartam összehozni, így nem minden olvasható itt a filmekkel kapcsolatosan.

vrango 2011.03.07. 13:55:23

@koimbra: nem probléma, köszönjük a fáradozást!
Csak feltűnt néhány magyartalan megfogalmazás, plusz a rengeteg számadat (főleg a filmek bevétel irányából történő megközelítése) miatt gondoltam, hogy a szöveg egy része legalábbis nem magyar ember "tollából" származik:)

Vészmadár · http://foxhole.blog.hu 2011.03.07. 15:18:58

@Alex Mahone: Hm. Pedig az Imposztor messze jobb, mint a híre, és a Screamers sem rossz.
Ja, és remek az írás:)

mr.roper 2011.03.09. 05:35:37

nekem az a Szárnyas Fejvadász alternatív változat is tetszett amit még 98'környékén egy akkor még létező tv csatorna sugárzott le egy új szinkronnal, és a főhősnek a detektív noirokhoz hűen voltak belső monológjai.Késsőbb tudtam meg hogy ez a változat volt annak idején az eredeti 82'-es moziverzió, és amit én láttam előszőr 93'-ban vhs-n, az már a Ridley Scott féle director's cut volt, ami elsőre nem nyerte el a tetszésemet.A látvány már persze akkor is letaglózott.:-)

mr.roper 2011.03.09. 05:41:24

egy vicces megjegyzésre emlékszem a Total Recallal kapcsolatban amit még Paul Verhoeven tett egy interjú alkalmával évekkel a premier után, aztat mondta:a Total Recall-t előszőr Dustin Hoffmannal akartuk leforgatni, aztán Schwarzenneggerel világsiker lett.:-)

COLT 2011.05.30. 16:17:19

Nem azért mondom, de a minority report, meg az emlékmás kurvajó.
süti beállítások módosítása