Filmdroid

Nézzük meg a mai filmes újdonságokat, Artu!


Elköltöztünk: filmdroid.hu

Volt egyszer egy Amerika (Once Upon a Time in America)

2011.06.18. 14:40 BeniMan 10 komment

 

Néhány napja érdekes kommentet olvastam egy Keresztapa kritika után. A kedves kommentező váltig állította, hogy minden idők legjobb gengszter filmje a Volt egyszer egy Amerika. Mivel nem láttam Sergio Leone grandiózus alkotását, ezért megszereztem és orvosoltam hiányosságomat.

 

 

De hogyan került egy gengszter film rendezői székébe a spagetti westernek koronázatlan királya? 1972-ben a Paramount stúdió felajánlotta Leonénak a Keresztapa rendezését. Nem csak a stúdió, de még Mario Puzo is őt szerette volna a rendezői székben látni. Hónapokig udvaroltak neki ám Ő visszautasította a film megrendezését, mivelhogy a történet, amely a maffiát dicsőíti, szerinte nem volt eléggé érdekes… A későbbiekben megbánta a döntését és ennek a koncepciónak nyomán készítette el saját gengszterfilmjét a Volt egyszer egy Amerikát. 

 Szögezzük le az elején ez nem egy olyan film, amelyet egy unalmas hétköznap estén előveszünk és csak úgy szórakozásból megnézünk. Már csak a film hossza miatt sem. 3 óra 49 perces filmről beszélünk… Soknak tűnik? Akkor had jegyezzem meg Leone eredetileg 4 óra 29 percesre vágta, ám a Warnernél hallani sem akartak ilyen hosszúságú filmről. Végül kénytelen volt megkurtítani alkotását, sőt Amerikában ezt a 229 perces változatot is tovább vágták és egy 139 perces film került az Észak Amerikai mozikba. Később Leone azt nyilatkozta, hogy ennek a változatnak semmi köze nincs az Ő filmjéhez. Persze meg kell védenem a rendezőt mivel ő eredetileg két 3 órás darabot akart készíteni, de a stúdió félve a bukástól csak egy filmet engedélyezett. Egy friss hír szerint egyébként a Leone gyerekek felügyelete mellett újra vágják a filmet és az eredeti 269 perces változatot be fogják mutatni. A premier 2012-ben lesz vagy a Cannes-i vagy a Velencei Filmfesztiválon.

A történet Harry Gray The Hoods című regényének az adaptációja. Már 1975-től fogva próbálta megvalósítani a filmet Leone. Érdekesség hogy Max szerepét először, Gérard Depardieure osztotta majd John Belushit szerette volna megnyerni, sőt állítólag mindenben meg is egyeztek, de a forgatás előtt 3 hónappal Belushi meghalt és végül James Woods kapta meg a szerepet. Nagy kár mivel nagyon kíváncsi lettem volna, hogy a Party zóna Blutója a mindig bohém Belushi mit nyújt egy komoly szerepben. A szereplőgárda nagyszerű. Elizabeth McGovern, William Forsythe, Joe Pesci, Danny Aiello, Burt Young… A főszerepben Robert De Niro és James Woods brillírozik. De Nirot az isten is gengszter szerepre teremtette és meggyőződésem hogy James Woods karrierje legjobb alakítását nyújtja. 

A történet Nudli és Max bártságát helyezi a középpontba. Az egész filmet meghatározza a 2 fiu kapcsolata. Nudli megmarad örök utcagyereknek akinek nem kell semmi megelékszik azzal a pénzel ami a zsebében van. Max az örök becsvágyó akinek kevés 1 milló dollár neki 20-50 milló kell. Egyre magasabbra tör egyre nagyobb bulikban akar bent lenni… A Volt egyszer egy Amerika nagyon erőszakos film. Véres bunyók, gyilkosságok, kínzások, nemi erőszakok, sex mindez brutálisan életszerűen. 3 történeti síkon mozog nem linálisan meséli el a történetet, hanem ugrál az időben.

Nudli emlékeiből megismerjük az 1920-as évek Amerikáját. Itt láthatjuk hogyan találkozott és barátkozott össze Max és Nudli, illetve hogy hogyan kötött örök barátságot 5 utcagyerek. Fiatal tizenéves gyerekekről van szó, akik felnőttnek gondolják magukat és úgy is próbálnak viselkedni. Kisebb nagyobb rablásokban vesznek részt és szépen emelkednek a helyi alvilág hierarhiájában. Azt hogy mégis gyerekek és még nem nőttek fel Leone egy zseniális jelenetben mutatja meg. Dominic a legfiatalabb és legkisebb az 5 gyerek közül. A tini prostituált Peggy egy habos süteményért cserébe árulja bájait. Dominic el is megy hozzá, hogy elveszítse szüzességét ám várnia kell a lányra. Várakozás közben egyre csak nézi a süteményt majd leeszi róla a cseresznyét utána a habot a tetejéről, végül pedig nem tud ellenállni az édességnek és az egészet befalja. Amikor megjelenik a lány Dominic fülig tejszínhabosan bamba képpel bámul és elfut. Zseniális jelenet!  

 

Egészen a rivális banda megjelenéséig nagyon tempós a film, ám miután Nudli leszúrja egyik ellenfelét, Leone munkája átfordul egy monotonabb világba. Nudli börtönévei után az 1930-as évekbe csöppenünk. Nudli és barátai felnőtt férfivá értek. Ő nehezen illeszkedik be az új világba hiszen Max vezetésével barátai a legmagasabb fokon elsajátították a gengszterkedés minden fontosabb részletét. Gyilkosságok, rablás, szeszcsempészés… Leone Nudlit itt már egy igazi antihősként ábrázolja. Egy állatias brutális férfi, aki nem tud uralkodni szexualitásán. Több nőt is megerőszakol a filmben. A legfelkavaróbb jelenet az amelyben De Niro szerelmet vall Deborahnak az egyetlen embernek akihez kötődik. Amikor azonban megtudja, hogy a lány elutazik - tehát nem kaphatja meg őt – brutálisan megerőszakolja. Az operatőr egyetlen másodpercre sem veszi el a kamerát. Minden apró részletet láthatunk. Mocskos és felkavaró az egész. Abban a pillanatban amint végez, megbánja a tettét Nudli de már késő, örökre elveszítette a lányt. 

A múlt megidézése után visszatér a cselekmény a jelenbe, a 60-as évekbe. Nudli visszatér New Yorkba és lehull a lepel egy 30 éves titokról. Miért árulta el Nudli a barátait, ki lopta el a fiuk által félretett 1 millió dollárt?

A történet a 30-as években kezdődik és a 30-as években fejeződik be. A kezdő és a záró jelenetben is Nudli egy ópiumbarlangban drogos mámorban fetreng és lelkiismeretével viaskodik. Leone itt is zseniális! Nudli lelkiismeret furdalását a rendező egy telefoncsengéssel szemlélteti. A telefon jeleneteken keresztül hosszan cseng szinte véget nem érően. Ez a szimbólum is fantasztikus! A film végén Nudli szív egy mélyet a pipából és eltorzult arccal mosolyog. Vannak olyan vélemények, hogy a 60-as években játszódó jelenetek csak Nudli ópiumos álma és csak ő képzeli el. Ezt a felvetést először megerősítette Leone majd egy későbbi interjúban cáfolta, szóval nem tudjuk mi az igazság.

 

A film zenéjéért Ennio Morricone volt a felelős. Szokás szerint tökéletest alkotott. Az a jelenet, amelyben az idős De Niro újra New Yorkba érkezik és megszólal a Beatles Yesterday című számának lágy feldolgozás az nagyon nagyot üt. Az operatőr Tonino Delli Colli felvételei sötétek és vészjóslóak, nagyszerűen illeszkedik a történethez. Ami különösen lenyűgöző az New York bemutatása a különböző évtizedekben. A Manhattan híd tövében lévő zsidó negyedet 50 éven keresztül láthatjuk. Számomra a ’20-as évek New Yorkja az, ami a leginkább magával ragadó. Az a rengeteg ember az utcákon és az itt látható karakterek: a szalámi-árus öregtől a zsinagógába igyekvő vén rabbikon át egészen a korrupt rendőrig mind mind tökéletesek.

A film hosszáról már beszéltem. Adódik a kérdés: Túl hosszú a film? Igen és nem. Igen mivel egy közel 4 órás alkotást nagyon nehéz követni. Rengeteg információ, történés… Meg amúgy is 4 óra az 4 óra. Ennyit egyhelyben ülni nem könnyű. Nem abban az értelemben, hogy a film folyamatosan nézhető. Végig fent tartja feszültséget és nagyon kevés üresjárat van benne. Amit felróhatok a film hibájaként az a női karakterek kidolgozatlansága. Persze ott van az a jelenet amikor Elizabeth McGovernt megerőszakolja De Niro, amiben nagyot alakít a színésznő, de úgy általában unott képpel néz maga elé a film nagy részében. Igaz ez a többi női karakterre is, mint ha ott sem lennének. A másik dolog pedig a film vége a nagy durranásnak szánt csattanóval. Ha csak egy kicsit is figyelünk, már a film elején rájövünk, hogy mi is ez a csavar. Egy ilyen kaliberű filmnél nagyon vérszegény ez a befejezés. Vártam valamiféle katarzisra, egy izgalmas végkifejletre, mint a Keresztapában a végső leszámolás. De nem kaptam meg, így kicsit rossz szájízzel ér véget Leone klasszikusa.

Don Vito Corleone visszautasíthatatlan ajánlatára továbbra sem tudok nemet mondani… Még mindig állítom, hogy minden idők legjobb gengszterfilmje, a Keresztapa. (És akkor még nem beszéltem a Nagymenőkről…) De egy biztos. A Volt egyszer egy Amerika zseniális alkotás és nem sokkal marad el az előbb említett művektől.

 

imdb: 8.8

rottentomatoes: 88%

 

Címkék: klasszikus iromány dráma gengszter

A bejegyzés trackback címe:

https://filmdroid.blog.hu/api/trackback/id/tr802994855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2011.06.18. 14:53:34

az biztos, hogy grandiózus alkotás.
nem is tudom melyik a legjobb gengszterfilm, illetve, hogy melyik az amelyik nekem a kedvencem, de majd elgondolkodok rajta.

Blake007 2011.06.18. 15:08:37

Jó film, de... engem idegesített Robert De Niro tutyimutyi karaktere, James Woods meg a leg ellenszenvesebb színész akit valaha láttam.

picmania 2011.06.19. 12:29:16

Zseniáls film, minden tekintetben! Már többször végignéztem, és sohasem tűnt soknak az a 4 óra.
Az a bizonyos jelenet, amikor Nudli megerőszakolja Deborah-t döbbenetesen élethű és sokkoló, mintha nem is színészi játék lenne... Egy érdekesség: A sofőrt a film egyik producere, Arnon Milchan játssza.
A könyvet is érdemes elolvasni, remek alkotás.

Egy észrevétel a cikkben: Nem Dominic megy Peggyhez a sütivel, hanem Patsy.

madárijesztő 2011.06.19. 16:08:10

Nehezen vettem rá magam, hogy megnézzem, kicsit hosszúnak véltem. De megérte! Csinálhatott volna még egy-két filmet haláláig, de azért elég szép befejezése egy karriernek.

Na mi újság, Wagner úr? 2011.06.20. 09:29:13

@Blake007: James Woods egy zseni. Láttam pár filmjét, és szerintem ő az egyik legnagyobb színész. Sorozatgyilkostól vámpírvadászon és genyó ügyvéden át homokos katonáig mindent el tud játszani. Egyszerűen imádom!

COLT 2011.06.20. 12:24:52

@Na mi újság, Wagner úr?: James Wood(s) általános iskola:D a family guyban:D:D:D

Na mi újság, Wagner úr? 2011.06.21. 15:56:40

@COLT: huu, ezt nem értem, igaz, nem nézem a family guyt :(

brand_boy 2012.03.27. 23:27:15

A James Wood iskolát nyilván a polgárháborús politikus katonáról nevezték el, és nem a színészről.

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2013.08.30. 14:25:32

@odishon: Az oldal elköltözött és BeniMan sem írt jó ideje a Droidra. Ha a nevére kattintasz tudsz neki üzenetet küldeni. Üdv
süti beállítások módosítása