Elköltöztünk: filmdroid.hu
Beverly Hills-i zsaru (Beverly Hills Cop)
2011.10.22. 10:30 15 komment
Axel Foley detroiti rendőr Kaliforniából látogatóba érkező gyermekkori barátját megölik, ő pedig nyomozni kezd a gyilkos után Beverly Hills-ben. A detroiti mocskos szájú, dörzsölt hekus sajátos módszereivel mindig a helyi kollégák előtt jár egy lépéssel, a végén pedig egy nagy tűzharc keretében leszámol a gonosztevőkkel.
Martin Brest filmklasszikusát mára méltán tartjuk a ’80-as évek egyik legjobb akciófilmjének és vígjátékának. Képes volt a rendező nagyszerűen egyensúlyozni a két műfaj határán. A film egyszerre van tele humorral és akcióval és nem esik bele abba a hibába, hogy a szórakoztatás jegyében komolytalanná váljon, és egyfajta paródiát kapjunk. A Beverly Hills-i zsaru Murphy stand-up komédiája mellett képes komoly maradni és egy izgalmas akciófilmként funkcionálni, ez pedig egyértelműen a rendezőt Brestet dícséri. Bruce Surtees operatőr tökéletesen mutatja be a ’80-as évek Beverly Hillsét, a gazdagságot, az eleganciát, a makulátlanságot. Ebbe a környezetbe csöppen bele a szakadt ruhában közlekedő, roncsautóval járó Foley, aki már az első pillanatban kilóg ebből a környezetből. Axel kulturális sokkot okoz egész Beverly Hillsben, a Detroit-i zsarunak az anarchia a lételeme és egyszerre a nyomozási technikája.
Murphy pimasz és szemtelen varázsa nagyon átjön a képernyőn. A színész egyszemélyes showjának lehetünk szemtanúi, egyértelműen Ő a film lelke. Ez a film nagyon jól megmutatja, hogy érdemes egy szereplőre építeni egy egész filmet. Murphyvel nem egy jelenetet úgy forgattak le, hogy a színész csak bement a díszletbe és lökte a dumát, ontotta a hülyeséget.
Különösen úgy nagy szó ez hogy Murphy az utolsó pillanatban kapta meg Axel Foley szerepét. A szerepet először Mickey Rourknak ajánlották fel, aki alá is írt 400 ezer dollárért. Miután az előkészületek sokáig tartottak Rourke lelépett a fedélzetről, akinek a helyére Sylvester Stallone került. A forgatókönyvben ekkor még Tandinó Foley testvére volt és Jenny Summers pedig Axel szerelme. 2 héttel a forgatás előtt azonban Stallone lelépett, mivel túl komolytalannak gondolta a filmet és a forgatókönyvet sem írták át úgy, ahogy Sly szerette volna. A színész ragaszkodott hozzá például, hogy a film közepén egy durva akciójelent közben, Billy Rosewoodot megöljék.
Miután Stallone lelépett rengeteg lehetőséget átgondoltak, Richard Pryor, Al Pacino és James Caan neve is felmerült ám végül Eddy Murphyre esett a választás. Élete első főszerepét a forgatókönyv kritizálása miatt kapta meg. Walter Hill egy fiatal, fekete bűnözőt akart Nick Nolte zsarufigurája mellé a 48 órába, és amikor Eddie hőzöngeni kezdett, hogy a Willie Biggs tipikusan egy idióta "álnéger" név, és átíratta Hammondra (így hívták az egyik gyerekkori haverját) Hill már tudta, hogy jól döntött. A film 1982-ben 76 milliót kaszált, Eddie Murphy begyűjtötte az első Golden Globe-jelölését.
A forgatókönyvet újra átírták és ekkor már egy sokkal viccesebb, könnyedebb filmet képzeltek el, amelyben Murphy komikusi vénájára helyezték a hangsúlyt. Taggart és Rosewood kiválasztása sem ment könnye, tucatnál is több jelentkező volt a két szerepre, így a casting során a rendező párokba rendezte a jelentkezőket, akiknek improvizálniuk kellett egy jelenetet. Reinhold és Ashton között annyira megvolt az összhang és Reinhold annyira vicces volt, hogy Martin Brest nekik adta a szerepet és a forgatókönyv újra átírásra került, hogy a két rendőr több szerepet kapjon a filmben.
A forgatás során a három színész nagyon egymásra talált, több tucat jelenet az improvizációnak köszönhető, például Murphy „szuperzsarus” monológja vagy a sztriptíz bárban folytatott beszélgetés és a magyarázkodás az őrsön. Gilbert R. Hill aki Axel főnökét játszotta, a Detroiti rendőrség detektívje volt korábban, később pedig a detroiti városi tanács tagja lett és indult a 2001-es polgármester választáson is. Daniel Petrie Jr. írta a történetet Danilo Bach történetéből, már 1977-ben körvonalazódott a forgatókönyv, de akkoriban még Foley egy kelet LA-ben dolgozó rendőr volt aki Beverly Hillsbe keveredik, majd később Pittsburghbe helyezték a rendőrt és csak a végső változatban rakták Detroitba a cselekmény elejét.
Az Empire Magazin 100 Nagy mozis karakter listáján Axel a 78. helyen áll és Entertainment Weekly az elmúlt harminc év harmadik legjobb vígjátékának választotta. A filmzene Grammy díjat nyert és elmondhatjuk, hogy Harold Faltermeyer zenéje mára összetéveszthetetlenül összeolvadt a filmmel és ma is millióan dúdolják.
A nyolcvanas évek végén sikerült egy remek magyar szinkront készíteni a filmhez, Dörner György félelmetesen jól ülteti át magyarra Murphy poénjait és a többi színésznek is olyan remek szinkronszínészek kölcsönözték a hangjukat, mint Kaszás Attila, Reviczky Gábor, Bács Ferenc, Mécs Károly, Szacsvay László vagy éppen Gera Zoltán. Rudolf Péter a meleg galériatulaj Serget például egészen zseniálisan kelti életre. Fájdalom a kétezres évek elején azért, hogy a televízióban ne 16-os, hanem 12-es karikával adhassák le úrra szinkronizálták a filmet, amelynek „hála” teljesen élvezhetetlen lett a film…
Eddy Murphy egyik legjobb filmje, amely stílusteremtő volt, hiszen a nyolcvanas években indultak útjukra a krimit vígjátéki és komikus elemekkel vegyítő zsarufilmek. (Csak halkan jegyzem meg nekem a ’87-ben Tony Scott által rendezett második rész a kedvencem) A dialógusok, a beszólások ma is zseniálisak a film pedig egyszerűen megunhatatlan. 90 %-ot megérdemel!
Címkék: klasszikus akció iromány vígjáték 80as évek 90 %
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
robbie90 2011.10.22. 10:42:00
Egyébként nekem is a második rész a kedvencem. :)
L'Angelus 2011.10.22. 11:04:54
curby (törölt) 2011.10.22. 12:46:04
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2011.10.22. 14:22:37
nah az valami ikonikus cucc lett, de tényleg
pozso 2011.10.22. 20:01:24
Ezt is szerintem a gagyi szinkronnal láttam anno, mert nem tetszett, de most bepótolom az eredetivel, Murphy-nek Dörner hangja passzolt mindig is.
Sanosuke 2011.10.23. 12:19:52
amerikai filmes blogokról ?
wikipédiáról ?
Maros1986 2011.10.23. 12:48:15
BeniMan 2011.10.23. 13:28:37
bbbarniii 2011.10.23. 15:45:16
jikininki 2011.10.24. 00:52:19
érdekes elgondolni, hogy milyen lett volna a film mondjuk stallonéval. szerintem nem lett volna ilyen sikeres. pedig ő is tud ám humoros lenni, pl. az oscar-ban.
a szinkron (az eredeti) tényleg brilliáns. viszont ezek az újraszinkronizálások valami vérlázítóak. nem beszélve a tévés vagdosásról hogy alsóbb korosztályba helyezhessék illetve korábban leadhassák. és még ugye ott vannak a 90 perces filmekre jutó 20-30 percnyi reklámok. ezzel a 3 dologgal olyan fantasztikusan tudják megalázni a filmeket, hogy pl amikor megy a cikkben szereplő film a tévében és meghallom, hogy a már új "EU-s" szinkronnal adják, inkább fintorogva el/ki-kapcsolom a tévét.
bocs hogy átmentem offba
a film pedig zseniális. a mai napig használom adott szituációkban a "ne basszál már ki velem - dehogy baszok" szófordulatot :D
jikininki 2011.10.24. 00:54:16
aki esetleg nem látta még, az kímélje meg magát egy kellemetlen élménytől.
vrango 2011.10.24. 07:48:06
A folytatások sem voltak rosszak, de az igazat megvallva, a 2-ből csak Eddie Murphy fekete-fehér highschool-típusú kabátjára, a 3-ból meg Brigitte Nielsenre emlékszem (vagy ő is a 2-ben volt?:P).
Viszont az elsőt számtalanszor láttam (képregényben is megvolt); az új szinkronra nem emlékszem, viszont németül nagyon kemény volt (a hosszabb szavak miatt Foley kétszer olyan gyorsan hadart, mint angolul:P)...
A zene meg külön zseniális.
BeniMan: Dicséretes a szorgalmad, én biztos nem lennék ilyen kitartó "infóvadász"; számomra (ezért is) kölön érdekesek a castingos tények, ezekről egyáltalán nem tudtam; valószínűleg azért, mert 15-20 évvel ezelőtt max. a filmek maguk jutottak el hozzánk (kalóz-VHS), a hozzájuk kapcsolódó "extrák" (werkfilm, sztárinterjúk, stb.) nem. Igaz, akkoriban (a DVD előtt) talán ez még nem is volt nagy divat odakint sem.
Hja, az még egy más világ volt - manapság a neten már mindent előbb lehet tudni (még a film maga is megnézhető a premier napján - esetleg már előtte...)