Elköltöztünk: filmdroid.hu
A szarvasvadász (The Deer Hunter)
2012.06.16. 16:33 10 komment
1978-ban Michael Cimino Erich Maria Remarque Három bajtárs című regénye alapján elkészítette korszakalkotó filmjét. Amikor versenyen kívül bemutatták az 1979-es nyugat-berlini filmfesztiválon, a bemutató elleni tiltakozásul a Szovjetunió kezdeményezésére a szocialista országok visszavonták versenyfilmjeiket a programból, és delegációik elhagyták a fesztivált. Mégis a sok támadás ellenére 9 Oscar díjra jelölték és ebből 5 díjat köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó arany szobrot is hazavihette.
Egy pennsylvaniai kisvárosból három acélmunkást behívnak katonának a vietnami háború idején. Még a bevonulás előtt lezajlik Steven esküvője, valamint a három barát utolsó vadászata. Michel, Nick és Steven fogságba esik, megkínozzák őket, s fogva tartóik kényszerítik őket, hogy orosz rulettet játszanak, melynek során mindig életük a tét. Mégis kikerülnek a fogság poklából, s túlélik a háborút. Steven azonban szökés közben megsebesül, elveszti mindkét lábát, s nyomorékon nem akar visszamenni feleségéhez és gyermekéhez. Nick megtébolyodik, s Saigonban pénzért orosz rulettet játszik. Csak Michael tér vissza hazájába látszólag sértetlenül. Aztán még egyszer visszamegy Vietnamba, hogy hazahozza Nicket.
A színészek zseniálisak, Zsigmond Vilmos operatőr képei pedig egészen lélegzetelállítóak. Az ő munkája nagyban közrejátszik abban, hogy ilyen érzelmeket vált ki belőlünk a film. A pennsylvaniai kisváros és erdő képei békét sugallnak, egészen gyönyörű és magával ragadó felvételek ezek. A Vietnámban játszódó képsorok nyugtalan, baljós érzelmeket váltanak ki belőlünk. Legyen szó a fogolytábor szörnyű körülményeiről, vagy a film végi Saigoni képsorokról. Zsigmond Vilmos zsenialitása remekül tetten érhető a filmen, az Oscar jelölése teljesen megérdemelt volt. Érdemes visszanézni azt a jelenetet, amikor a hazatérő Mike elmegy vadászni, de képtelen meghúzni a ravaszt. A természet ábrázolása, a színészekről készült közelik, mind zseniálisak.
És el is érkeztünk a színészi játékokhoz, a történet középpontjában három férfi és az ő barátságuk áll. Robert De Nirot azt hiszem, nem kell bemutatnom, nem csak korának legjobb színésze, de nagy valószínűséggel ott a helye a legnagyobbak között. A Szarvasvadászban is megcsodálhatjuk színészi nagyságát. Ő képviseli az erőt, az eltökéltséget, ő az aki a fogolytáborban józan marad, összetartja a barátait és reményt nyújt nekik minden helyzetben. A fogolytábor túlélése után láthatjuk, hogyan próbál boldogulni a civil életben, hogy mennyire nehéz visszailleszkednie a régi életébe, azután hogy ilyen borzalmakat átélt. Miután hazatért körbeveszi a csend, a csend, amelyből egyszerűen nem tud kitörni.
Steven a legfiatalabb a csapatból, John Savage megrázó alakítást nyújtott, a színész legjobb és legemlékezetesebb alakítását nyújtja, a fogolytáborban teljesen összetörő katona és a lábait elvesztő férfi karakterének megformálása közben. Megrázó és elgondolkodtató látni az üres tekintetű férfit a katonai kórházban, egy tolókocsiban, aki teljesen elveszítette méltóságát, aki a háború áldozatává vált.
Christopher Walken a legelevenebb és a legérzékenyebb a három férfi közül, amikor vadászni mennek ő csak azért tart a barátaival, mert szereti a fákat. Walken alakítása megrázó, szemtanúi lehetünk annak, hogyan lesz egy életvidám fiatalemberből, egy lelki roncs, egy férfi, aki képtelen visszatérni abból a pokolból, amibe belekerült, és aki a folyton a halál közelségét keresi. Teljesen megérdemelten kapott Oscar díjat Walken az alakításáért, hihetetlen mélységű alakítás, egy karrier meghatározó teljesítményét láthatjuk. Érdemes megemlíteni, hogy kik előtt nyerte meg az arany szobrocskát: John Hurt, Richard Farnsworth, Jack Warden és Bruce Dern. Mindegyikük megérdemelte volna az elismerést, de kétség sem férhetett hozzá, hogy abban az évben Walkennek kellett kapnia az elismerést.
Akit még érdemes megemlíteni az Meryl Streep, aki 29 évesen, első komolyabb szerepében láthatunk és máris Oscar jelöléssel jutalmazták a játékát. Már itt megmutatta mekkora színészi nagyság is. Michael Cimino filmje három jól elkülöníthető részre osztható.
A film nyitánya, nagyban hasonlít arra, amit a Keresztapában is láthattunk. Ez egy kissé talán túlzó és reménytelenül lassú tempójú, elnyújtott nyitány, ám mégis megvan a szerepe ezeknek a jeleneteknek is. Minden karaktert részletesen kibont, megismerjük őket, azt hogy mi mozgatja őket, miért mennek Vietnámba. A hazafias érzelmektől vezérelt férfiakat látunk, akik számra fennkölt dolog háborúba menni a szeretett országért. A film szempontjából kulcsfontosságú jeleneteket láthatunk itt.
Szemtanúi lehetünk Nick és Mike beszélgetésének, amikor is Nick megkéri barátját, bármi is történik, ne hagyja ott Vietnámban. Egy másik fontos jelenet az, amikor a három barát összetalálkozik a Vietnámból hazatérő veteránnal. A teljesen eltorzult személyiségű, magának való katona bemutatásánál, már előre vetíti a rendező, micsoda pokolba is készülnek a barátok és mit is kell átélniük. A lelkesedésükre csak káromkodással felel a katona. A három barát értetlenül áll a dolog előtt, hiszen ők kalandnak fogják fel a háborút. Arról beszélnek, hogy remélik, az első sorba kerülnek, hogy igazi legyen a buli. A hosszú lírai vadász jelenetet is ebben a részben csodálhatjuk meg, a már említett fantasztikus képekkel.
Ezután egy vágás után máris Vietnámban vagyunk. Nem mutatják be, hogy kerültek ide a szereplők, milyen is az életük, illetve hogyan estek fogságba. Azonnal a vietnámi fogolytáborban látjuk őket, és megismerhetjük a film legendás jeleneteit. Ez a rész arról szól hogyan is tapasztalják meg a háború poklát, itt kapjuk meg az egyik legszörnyűbb fikciót, amit csak láthatunk háborús filmekben. Az orosz rulett szimbólum, az egész film szimbóluma. Kényszerítik a katonákat, hogy ezt a szörnyű játékot játsszák,egészen addig, amíg mind bele nem halnak. Ahogy mondtam ez egy szimbólum is, a véletlen erőszaknak, a józanság elvesztésének és annak, hogy a háborúban részt vevők kénytelenek a saját életükkel játszani.
A harmadik rész a visszatérésről, a beilleszkedni nem tudó De Niroról szól, aki visszatér a pokolba, hogy megmentse barátját, ahogy megígérte. Ez a rész Walken jutalomjátéka is, a kábítószer függővé váló férfi, teljesen elveszíti valóságérzetét, a halál közelségét keresi, pénzért játszik orosz rulettet, minden este a fejéhez helyezi a revolvert. A filmtörténelem egyik, legemlékezetesebb végét látjuk, amikor a két jó barát leül egymással szembe és utoljára orosz rulettet játszanak.
Cimino műve messze nem tökéletes. Nagyon ellentmondásos film volt A szarvasvadász, amely mérföldkő volt a maga idejében, hiszen itt Hollywood végre komoly filmben foglalkozott a Vietnámi háborúval. A szarvasvadász egy bonyolult film, sok rejtett üzenettel és zavaros pillanatokkal. A Vietnámi háborút és ennek a hatásait mutatja be, amelyet körbevesz a káosz, a zavar. Egyes kritikusok támadták a filmet az ellenség sztereotip ábrázolása miatt. Többen is megjegyzik, az alkotás hasonlít, egy primitív második világháborús Hollywoodi alkotásra, amelyben a japán katonákat gonosz szadistának állítják be. A történelem torzításának a vádját is megkapta, főleg a karakterábrázolások miatt, hiszen minden nem amerikai szereplőt korruptnak, aljasnak állítják be. A szarvasvadász azért volt a maga korában (és most is!) annyira zseniális, mert a közönségnek a háborút egy brutális, intenzív soha nem látott módon mutatta be.
Ez nem egy háborúellenes film. Ez nem egy pro-háborús film. Ez az egyik leginkább érzelmileg megrázó film, ami valaha készült. Nagyon sokrétű alkotásról beszélünk: bemutatja a háború poklát és értelmetlenségét, az egymás iránti hűségről a barátságról szól, arról hogy milyen nehéz is visszailleszkedni a normális társadalomba annak, aki megjárta a poklot és arról, hogy mennyire megváltoztatja az embert a háború. Ahogy mondtam nem tökéletes film, de mégis kötelező alkotás és a hibáival együtt megérdemli a 100%-ot.
Címkék: kritika klasszikus dráma háborús 100 %
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
BeniMan 2012.06.16. 16:55:55
sjbee 2012.06.16. 18:55:02
walter sobchak 2012.06.16. 20:25:26
vrango 2012.06.16. 22:53:40
Viszont az írásod szerintem nagyon csapongó, nem építed fel eléggé, egy-két momentumot kiragadsz csak...
Én azt gondolom, lenne még mit javítani az írástechnikádon, de az igyekezeted dicséretes!
GeoThrasher 2012.06.17. 10:00:47
Az az Apokalipszis Most híres helikopteres jelenete volt, Wagner zenéjével, egyébként.
A filmről: a maiakhoz képest nyilván lassabb, de megéri kivárni, mert zseniális film. Van hangulata, ami kevés filmről mondható el.
A kedvenc meg nálam akkor is a Született Július 4-én marad...:)
Sparrow · http://movietank.blog.hu 2012.06.17. 11:55:55
walter sobchak 2012.06.17. 14:52:53
SPOILER
Amikor az egyik katona kap egy videót a feleségétől, ami először úgy tűnik, hogy a Szarvasvadász lesz, aztán átvált arra, hogy a nő egy másik férfival kefél... valami bosszúvideónak szánta gondolom
SPOILER VÉGE
Polimer · http://mediterrano.info/hu/mediterrano/mediterrano 2012.06.17. 15:23:04
jikininki 2012.06.17. 21:48:45
viszont a szinkron valami iszonyatosan pocsék volt, nem vagyok szinkrongyűlölő de itt muszáj volt angolra állítanom a dvd-t mert már majd vérezni kezdett a fülem.
