Elköltöztünk: filmdroid.hu
A Quantum csendje (Quantum of Solace)
2008.11.16. 16:58 7 komment
Jómagam a Casino Royale előtt láttam néhány régebbi James Bond filmet, ezek nem állták ki az idő próbáját, nyugodtan lehet a filmmúzeum sorozatban mutogatni őket. Egy kis mélyrepülés után az Aranyszemmel feltámasztották ugyan az ügynököt, de a Pierce Brosnan nevével fémjelzett Bondok szimplán csak nézhetőek voltak, ezek közül is a Halj meg máskor volt az, ami még a jobb kategóriába tartozott. Telt-múlt az idő, Brosnan ment, Craig jött, aki teljesen átformálta az ügynök imidzsét.
A Quantum csendje követi a Casino Royale által kijelölt utat, loholás, ütésváltás, lövöldözés egy kevés beszéd, majd megint jön a csinnadratta.. A probléma az, hogy a Casino Royalet az akciófilmeken edződött Martin Campbell dirigálta le, a 22. Bond kalandot pedig Marc Forster , aki eddig a drámák terén jeleskedett és ilyen stílusú alkotások közelébe se ment eddig. A készítők próbálták majmolni a Bourne stílust és az előző részt, az akciókat úgy teszik elénk, hogy a kamerát hevesen rángatják és ha pislantani támad kedvünk, akkor egy-két képet nem is láthatunk, mivel a vágó is éppen elemében volt, egyes történéseket több kameraállásból láthatunk, hogy ne legyen senkinek hiányérzete ezeket egy másodpercbe sűrűsítve tette elénk, ezzel az élvezhetőségi szint megcsappan jelentősen. Van a filmvilágban olyan személy, aki képes jól megcsinálni a kamerarángatós jeleneteket, sajnálatos, hogy ebben az alkotásban nem vett részt ilyen ember. Meg kell említenem azt is, mikor épp egy előadás közben verekedett Bond: egy vágás a színpadra, egy vágás a kedvenc ügynökünkre, aztán megint láthatjuk a színpadi eseményeket, majd megint a 007-es ütésváltását. Ez is totál el lett cseszve, lett volna miből meríteni pedig, nézték volna meg Az ötödik elemet, ahol Milla Jovovich ruházta meg az orkokat, miközben nem is oly messze énekelt a díva.
Craig már egy másféle Bondot mutatott be, arca kemény, mint a kő, suhan előre, mint a gerely és előbb lő (vagy üt) aztán kérdez és neki aztán nem parancsol sem Isten, sem ember. Lelkiismeret nélkül csinál néhait a neki nem tetsző arcokból, nincs mit ezen csodálkozni, joga van ölni. Otthon érzi magát földön, égen, vízen, Már-már azt hinnénk kigyomlálták belőle az érzelmeket is, ha nem láttuk volna pityeregni az előző részben. Az egyszemélyes kommandóosztagnak nem tudunk drukkolni, mivel a főgonosznak megtett ürge csak mereszti a szemét, mint a béka, nem félelmetes, nem is érdekes, végig olyan érzés kerülgeti az embert, hogy kémünk egy fél másodperc alatt eltehetné láb alól bárhol, bármely pillanatban, ezért nem érezzük őt ellenfélnek. M pedig teljesen hülyén viselkedik, fogalmam sincs miért kaphatta meg a vezetői posztot az ügynökség élén, illetve azt miképp tarthatta meg. Miért áll a 007-es oldalán? Egy ügynök, ha megszegi a parancsokat vagy teljesen mást csinál, mint amire utasították arra minimum ferdén kéne nézni. M pedig még csak magyarázatot sem ad arra, miért áll mögé.
Bond film nem létezhet csajok nélkül, itt is kapunk kettőt. Olga Kurylenko szép barna, egyéb jó szót nem tudok róla mondani. A Hitmanben mérföldekkel jobban nézett ki, jelen esetben pár jelenet kivételé olyan semmilyen, szürke, unalmas. A levegő se szikrázik Craig és közte, elvárható lett volna, hogy legalább egy kicsit felforrósodjon a közeg köztük, ez egy percre sem történik.. Eva Greenhez képest Kurylenko mindenképpen jobb választás volt, de még mindig nem az igazi. A mellékszereplő lány ,Gemma Arterton sem ér „elődje”, Caterina Murino nyomába, ám legalább szimpatikus.
Pár megszokott dolgot kihagytak. Nincs „A nevem Bond, James Bond”, speciel ha nem hozzák fel ezt, fel se tűnik. A felrázva, nem keverve téma szintén nem képviselteti magát, helyette viszont Bond iszik, mint a homok, a film elején kicsit alkesz beállítottságú, a keze legalább nem remeg, reakcióideje sem rossz, a másodperc tört része alatt mutatja be ellenfele gyomrának az öklét. Szuperkütyüket sem kap a főhős, cserébe viszont a főhadszálláson látott technikát csodálhatnánk meg, ettől nem veti hanyatt magát a néző, láthatott már ilyet, ha nem láttunk volna már ilyet a Különvéleményben vagy akár az új Knight Rider sorozatban.
Összességében valamivel jobb film a közepesnél (55 %-ot adnék rá) Quantum csendje, mereven próbálták folytatni azt az utat, amit elkezdtek 3 évvel ezelőtt, ez csak részben sikerült, a hangulat és az élményfaktor bánta meg leginkább. Nem sikerültek az akciók se oly jól, a lendülettel is problémák adódtak. Némi összeesküvés-elmélettel azért szolgáltak, ez pedig kellőképpen érdekes tudott lenni. Teljesen hihetően mutatták be hogyan is zajlik egy ország hatalomátvétele, van benne némi beszólás, bemutatás az USÁ-nak és pár államnak, dolgozik a paranoia-faktor.
Címkék: folytatás akció iromány bond kém 55 %
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Oxide24 2008.11.16. 17:06:56
Nekem annyira nem jött be.
Annak ellenére, hogy az egyik legdrágább film, ami valaha elkészült, láttam már sokkal látványosabb akciókat is...
És ez a "kamerarángatós, vigyük a nézőt az akció közepébe" stílus apszolút nem jön be. Mi az értelme annak, hogy össze-vissza rángatják azt a sz_r kamerát, aztán meg lemaradsz minden fasza akciójelentről.
KINYÍRNÁM ÉS FELDARABOLNÁM AZT, AKI BEHOZTA EZT A STÍLUST AZ AKCIÓFILMEKBE :-)! Mostmár mindenki ezt másolja....
Anno John Woo M:I-2-je volt az ász, mindent szépen lassítva láthatott a nép, lehetett élvezni az akciójeleneteket, mára már csak az idegbeteg kamerarángatózás maradt :-).
5/10
FayeFaye 2008.11.16. 18:07:13
Koimbra · http://filmdroid.blog.hu 2008.11.16. 19:15:24
tötymörgő 2008.11.16. 20:31:17
Armida 2008.11.17. 13:04:21
