Elköltöztünk: filmdroid.hu
Megint 17 (17 Again)
2009.06.03. 21:12 3 komment
Mindenkinek eljön az a bizonyos pillanat az életében, mikor felvetődik a „Mi lett volna?” kérdés. Hányatott életünk során nem egyszer merenghetünk el szórakozottan ezen és temérdek esetben rajzolódhat képzeletbeli kérdőjel a fejünk felé, mikor egyes pillanatok felrémlenek szemünk előtt és úgy érezzük talán a másik utat kellett volna választani.. Választ azonban nem igazán kapunk gondolatbeli kérdésünkre, mivel nem történt meg az adott dolog, máshogyan döntöttünk, a végeredményt csak sejthetjük, pár esetben még biztosra is vennék a végkifejletet. Akad néhány produkció melynek során a főhős hőn áhított vágya a múlt egy adott pontjára való visszatérés, vagy felnőtt akarna lenni, esetleg mással testet cserélne és ez az óhaja valóra válik. Ilyen alkotásokkal nem vagyunk elkényeztetve túlságosan, utoljára a Hirtelen 30-ban fordul elő olyan, hogy a főszereplő kora (számára) váratlanul megváltozott, bár ott az időben is előreszaladtunk pár évvel.
A Megint 17-ben Mike O'Donnell (Matthew Perry) már totálisan bánja azt a pillanatot, mikor régen a gimiben otthagyott csapot-papot a barátnője miatt. Az eltelt évek csak gondot, bajt, bánatot hoztak számára: a felesége éppen válni készül tőle, a gyerekei nem kedvelik és még a munkahelyén is kicsesznek vele. Sokkal jobb volt neki tiniként, nagy ász volt a gimiben, előtte fényes jövő és elcseszte, mikor a nagy sorsdöntő kosármérkőzés helyett az barátnőjét választotta. Azt kívánja bár lenne ismét fiatal, sóhaja pedig valóra válik és ismét 17 éves régi önmagával (Zac Efron) néz szembe a tükörben, ám csak a teste fiatalodott, az idő kereke nem pörgött vissza. Beíratkozik tehát régi iskolájába és úgymond megismerkedik gyerekeivel, elbeszélget azok anyjával, azaz jelenlegi nejével.
A film kapcsán először is túl kell tennie az embernek magát Zac Efronon. Akik nem kedvelték a High School Musicalt, azok a Megint 17-et sem fogják, Efron ismét kosárlabdázik,, mutogatja felsőtestét, még pár másodpercre táncikál, éppen hogy csak dalra nem fakad. Az ábrándozó lelkületű tinicsajok száz százalékosan biztos, hogy a bugyijukat fogják tépkedni a film alatt. Szerintem ha valaki moziba akar menni a barátnőjével, akkor semmiképpen se ezt válassza, pláne ha még utálja is a színészt.
Úgy érzem az alapötletből több vicces, humoros dolgot, mondatot, jelenetet lehetett volna kihozni, de mégsem erőltették meg magukat az alkotók. Nem vészes annyira, akad néhány vicces momentum, de ez abszolút kevés ahhoz, hogy jó is legyen. Thomas Lennon szerez néhány derűs percet, ő alakítja Efron legjobb haverját, aki bolondul a Star Trekért, a Star Warsért és az ilyen dolgokért, no meg három monitoron játszik egyszerre három különféle játékkal.
A Megint 17 egyes részeit nevelő célzattal bármely suliban le lehetne vetíteni, ugyanis Efron mond olyanokat, aminek hallatán egy-két tanár feje leesne a bólogatástól. A főhős száját ugyanis olyasféle mondatok hagyják el miszerint a házasság előtt nem szabad szexelni, csak feleségével csinálna ilyet, azaz élete szerelmével. Most nem azért, de már nálunk a gimiben régen is kiröhögték azt, aki ilyeneket mondott, a mai fiatalság pedig szintén könnyesre nevetné magát ezeken. Szép és jó, amit megpróbálnak beadni benne csak éppen komolyan venni nem lehet, főleg Efron szájából nem, ráadásul senki nem fogja bevárni a fehér motoron érkező királyfit vagy királylány. Mellesleg azért még elhangzik Efron tolmácsolásában pár magasröptű okossága a magabiztosságról és az öntudatosságról, kár, hogy ennek is teljesen okító szaga volt, talán egy pszcihiáternél még beválna.
A film élvezhetősége szintje többször van völgyben, mint az elfogadható szint felett. Mikor éppen komolytalanba váltanak át, akkor lehet rajta vigyorogni, de sajnos elég hamar komolyba váltanak át a készítők és felelősségteljesen, nevelő célzattal próbálják nevelni a nézőt. Végső soron nem volt ez a vígjáték annyira szörnyű, ha a könnyedebb stílusnál maradtak volna, többet érdemelne 40 %-nál (na tessék, már megint a mi lett volna ha). A végén nem hagyhatták ki a tanúságot, én a következőt szűrtem le ebből az egészből: Ha beüt a gebasz, akkor csak egy bazi nagy csoda segíthet rajtad.
Eddigi amerikai bevétel: 61,3 millió dollár
Eddigi összbevétel: 96,9 millió dollár
Címkék: iromány vígjáték romantikus 40 % 17 again
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kaamir 2009.06.04. 09:27:44
pizarro · http://fcbayernmunchen.hu/ 2010.01.05. 22:01:37
Az egyébként nem tűnt fel a filmben, hogy a főszereplő egy középkorú, kétszeres apa, aki egy 17 éves bőrében van? Úgy néz ki, mint a 17 éves önmaga, de attól még nem úgy gondolkodik, mint tette azt 17 évesen, hanem úgy ahogyan egy középkorú apa, akinek pl. egy tini lánya van... Pont az benne az ironia, hogy ez egy középkorú apától "megszokott" dolog...
Remélem nem kerülte el a figyelmedet a dolog, mert kb. erről szólt a film... Ha ezt nem értetted meg, akkor a filmet sem értetted. :-))
Én amúgy nem láttam még a srácot más filmben, nem is igazán érdekel az előtörténete, a nevét sem fogom szerintem megjegyezni, de szvsz kiválóan adta vissza azt, hogy lehet, hogy a szereplő egy 17 éves bőrében van, de közben középkorú. A grimaszai jól passzolnak ehhez.
Elanor_ 2010.06.21. 19:35:30
megnéztem, h miért húztad le annyira.
szerintem egy csomó poén volt benne, néha visítottam is, de igaz, h csak a lökött barát jóvoltából. de ez szerintem így volt rendjén, mert a főhős sztorija egy jól eltalált dráma. szerintem pont annyit markol, amennyit fog: az az egy mondanivalója van, h nem hibáztathatsz senkit a saját életed alakulásáért.
szerintem itt Efron is jó volt, jól hozta a karaktert, karizmatikus, őszinte, nem volt pózolás, csak amennyit a rendező a "flashback-ekben" elvárt tőle. pont, hogy önironikus volt a szerep.
na, nem ajnározom tovább. :)
egynek elment, mondjuk én a Hirtelen 30 is imádtam, egy csoda az a nő :D
