Elköltöztünk: filmdroid.hu
Pomponsrácok (Fired Up)
2009.07.16. 20:43 5 komment
Amerika, tinik, gimi, vígjáték – miről is szólhat egy ilyen film? Hát arról, hogy a tanárok milyen derűsen magyarázzák a diákságnak a tananyagot, akik az órák után boldogan gyűlnek össze közös tanulásra, ahol egy-két poén is elcsattan. Na persze! Ilyet soha nem láthattunk, természetesen a szex a fő téma, mi más?
Shawn és Nick gimisek, az intézmény úgy néz ki, ahogy azt az évek során a többi vígjátékban „belénk nevelték” a lelkes hollywoodi készítők. A két főszereplő igazi csajmágnes, de már nem találnak igazi kihívást a suliban, szinte az összes jobb csaj megvolt már nekik. Jön az ötlet, hogy új vadászterületre kéne tévedni, a nyári pompon tábor a célnak teljes mértékben megfelel számukra. A terv a következő: a helyszínen annyi lánnyal jönnek össze, amennyivel csak tudnak, aztán a vége előtt egy héttel lelépnek, hisz otthon hatalmas party van kilátásban.
Hogy ne csak azt nézzük másfél órán keresztül, ahogy a srácok különféle dumákkal szédítik a csajokat a készítők beletették még két kihívást is „hőseink” számára”. Az egyik az őket nem kedvelő, nehezen meghódítható lányok, mindkettőjüknek jut egy. A másik pedig a pompon verseny, amelyben ők maguk is aktívan részt vesznek.
A jól bejáratott nyomvonalon halad a sztori, már gyakorlatilag az elején simán kitalálható mi lesz a vége. Nekem aztán semmi bajom a jól bejáratott klisékkel, ha jó a körítés, élvezhető és szórakoztató, akkor nekem tökéletesen megfelel az, ha a már ezerszer látott képkockák peregnek a szemem előtt. A gond az, hogy ez most nem vicces. A tiniknek persze beraktak néhány száz szépen mosolygó, jól mutató, szolizott és kisportolt nőt, van akinek ez is elég, akad olyan aki már emiatt is tátott szájjal nézi végi a produkciót és utána este ezekkel a lányokkal álmodik szépeket. Aki viszont ettől nem dobja hanyatt magát, annak maradnak a poénok. Ahogy a két srác szórja a vicceket, mókás helyzetekbe kerülnek, stb. Sajnálatos módon ebből nem sok akad, próbálkoznak, próbálkoznak, csak hát többségében a „két szék közé” felállás teljesül. Erőltetett a humor, sokszor fárasztó és még a jó csajok sem erőlködnek nagyon, hogy legalább szolgáljanak sok-sok vidám perccel. Szomorú.
Látványnak itt van nekünk Sarah Roemer, aki az elején még szépen átlát a srácok szándékán, tudja mi a dörgés, később hirtelen megkedveli a skacokat. Nekem úgy tűnt, hogy ezt csak így ripsz-ropsz módon intézték el. Itt van még nekünk Smith Cho (Knight Rider), aki gyakorlatilag egy szót se szól a végéig, csak úgy van. Feltűnik még csodásan festő Molly Sims és fantasztikusan kinéző Danneel Harris. Egyikre se lehet mondani, hogy jól áll nekik a távolság és rajtuk kívül még itt van 300 kockahasú spártai nőszemély.
A csajok jók voltak tehát, a zene szintén, már csak a poénokon kellett volna javítani és akkor egész nézhető produkció lehetett volna. Így viszont csak 40 %-ot érnek a látottak, párszor mosolyogtam, ritkán nevettem, a tizenévesek szerintem jól ellesznek rajta.
Büdzsé: 20 millió dollár
Amerikai bevétel: 17,2 millió dollár
Eddigi összbevétel: 18 millió dollár
Címkék: iromány vígjáték 40 %
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.