Műkedvelő műkincsrablók (The Maiden Heist)

2009.12.29. 21:29 koimbra 3 komment

Roger Barlow (Christopher Walken) biztonsági őr órákig el tud álldogálni a Magányos lány festmény előtt, elfantáziálgat arról, ahogy egymaga elintéz egy tucat fegyverest, akik csakis pont ezért műért „látogattak” el múzeumba, olykor pedig egy pohár pezsgővel áll a nővel szemben a tengerparton. Több éve már, hogy ezen a helyen tölti munkaideje nagy részét, hatalmas fájdalommal veszi tudomásul, hogy a múzeum arculatot vált, a műtárgyakat és festményeket Dániába szállítják, helyükre pedig új értékek kerülnek. Charles (Morgan Freeman) szintén a múzeum egyik dolgozója, neki is megvan a saját kedvenc képe, George (William H. Macy) pedig dettó nagy szomorúsággal válna meg egy bizonyos szobortól. Összefognak, nem hagyják, hogy kedvenceik olyan helyre kerüljenek, ahol nem tudják látogatni őket, elhatározzák, hogy meghamisítják ezeket a számukra pótolhatatlan alkotásokat, az eredetit pedig ellopják.

Freeman idén már második alkalommal látható rablós produkcióban, A kód elég gyengére sikeredett, félő volt, hogy ismét egy rosszabb filmhez írt alá, bár az némi reményt adhatott, hogy producerként is egyengette a The Maiden Heist útját. A film nem az a kőkemény tolvajlós mozi, a főhősök egyike se rendelkezik bűnözői múlttal, nem tudnak csak úgy percek alatt összeállítani egy „olyan profi, hogy ilyen nem is létezik” tervet. Csak George állítja magáról, hogy katona volt és a kommunisták ellen harcolt, szorult belé némi szervezőkészség. Nagy csetlés-botlás közepette sikerül csak egy kétségbeesett tervet összetákolni, közben pedig óvintézkedéseket tesznek, nehogy azt a gyanút keltsék, hogy szabadidejükben találkoznak, netalán tán ismerik egymást.

A karaktereket nem volt nehéz megformálni, Walken, Freeman, Macy a kisujjukból kirázták az egészet, az egész számukra csak egy könnyed levezetésnek tűnik, ahol ismét megcsillogtathatták a már jól ismert humoros oldalukat. A film sokszor pengeélen táncol, többször a profi színészgárdán múlik, hogy nem válik érdektelenné, unalmassá a produkció. A parkbéli pados megbeszélés más aktorokkal kevésbé lett volna vicces, de a vattacukros Freeman, a kacsákat etető Walken és az újságot szorongató Macy mosolyt csal az ember arcára.

Hiányzik belőle az izgalom, hőseinkért csak úgy ímmel-ámmal lehetett szorítani és humor terén is voltak hiányosságok, elbírt volna még néhány vicces dumát, jelenetet a film. Örömmel vettem volna, ha a karakterekről többet megtudok, bemutathatták volna első találkozásukat rajongásuk tárgyával. 60 %-ot adok rá, szórakoztató volt, de sokszor leült, még szerencse, hogy ilyen színészeket nyertek meg a filmet.

imdb: 6,0
 

Címkék: iromány vígjáték 60 %

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.