Elköltöztünk: filmdroid.hu
Milyen élet volt a Beatles előtt?
2010.03.21. 09:40 15 komment
A hatvanas évek korszaka nagy változást képvisel a társadalomban, politikában és kultúrában is. Nagy-Britanniában előretört a popzene, a fiatalság hirtelen minden eddiginél nagyon szerepet kapott. A média a fejekbe ültette, hogy a tehetséges fiatalok bármit elérhetnek és joguk van a jóléthez. Az Egy lányról (An Education) című film alapötletét ennek a bizonyos történelmi időszaknak a kezdete adja. Ekkor valószínűleg a fiatalok Londont fojtogatóbbnak és konzervatívabbnak vélték más külföldi városoknál, nagyon vonzó volt számukra az izgalmas Párizs, a francia életfelfogás, divat, irodalom, és zene.
A film főszereplője Jenny (Carey Mulligan), a tizenéves iskolás lány, aki London külvárosában él. Nagyon intelligens, rengeteget tanul, mert az a célja, hogy bejusson Oxfordi Egyetemre. Legbelül azért vannak kétségei a továbbtanulást illetően, de a szülők akarata igen erősen befolyásolja és általános vélemény, hogy Oxford számára a legmegfelelőbb hely egy gazdag férj fogására. Jenny élete megváltozik, amikor megismerkedik egy nála jóval idősebb fiatalemberrel, Daviddel (Peter Sarsgaard). A férfi gazdag műkereskedő és ingatlanfejlesztő. Megismerteti mindazzal a lányt, amiről eddig csak olvashatott, a legfrissebb szellemi és művészeti divattal, koncertekkel és jazz klubokkal. Ami igazán nagy hatással van rá, hogy elviszi Párizsba is. Végül, David azt javasolja, hogy Jenny hagyja ott az iskolát, Oxford ambícióit adja fel és legyen a felesége. A lánynak választania a kell a tudás és a függetlenség és a kényelmes háziasszonyi lét között.
Ez egy egészen más világ, mint a mai, így furcsának tűnik, hogy a szülők csöppet sem aggódnak Jenny és a harmincas férfi romantikus kapcsolata miatt. David igazi szélhámos típus, hamar leveszi a felnőtteket is a lábukról. Nincs is nehéz dolga, hiszen a szülők megkönnyebbülve érzik magukat, hogy nem kell várniuk éveket Oxfordig, amíg lányukon túladhatnak. Már az sem zavarja őket, hogy David zsidó, pedig eleinte kissé antiszemitának tűntek.
A néző számára szinte nyilvánvaló, hogy David nem teljesen az az ember, akinek mutatja magát. Talán a szereplők is így érzik. Mégis, a férfinek sikerül valahogy elfojtani mások gyanúját vele kapcsolatban és egyáltalán a tudomás is, hogy üzletei nem mindig tisztességesek, megszűnik létezni azzal, hogy nem beszélnek róla. De végül úgyis kiderül minden, ahogy az lenni szokott.
Tehát az eredeti cím "An Education", melyről azonnal a hagyományos iskolára gondolunk, a film végére egy másik értelmet is nyer. Jenny való világra való oktatását jelenti, melybe tizenhét évesen csöppen bele, igen tapasztalatlanul.
A film vége számomra kissé kiábrándító. Jenny egy meglehetősen kemény leckét kap a sorstól, de nem mondanám, hogy ez teljesen jó irányba tereli. Feltűnő, hogy Daviddel való kapcsolata is mennyire üres és érzelmek nélküli. Talán valamennyi vonzalom lehet köztük, de a lány részéről ez is nagyon kevés. A film záró mondata pedig egyértelművé teszi, hogy a jövőbeli kapcsolatában sem lesz ez másként. De talán pont jó ez így, hogy a lány nem válik tökéletes mintapolgárrá a film végére. Épp csak annyi a baj vele, hogy szimpatikus sem lesz, pedig egyébként egy nagyon szerethető karakter.
A történetet igaz történet szolgáltatta: Lynn Barber brit újságírónő memoárjai kelnek életre Nick Hornby írói keze alatt.
A szereposztás tökéletes, a két főszereplőről ordít a korkülönbség. Bár Carey Mulligan 24 éves az imdb szerint, külsőre egy tinédzser benyomását kelti. Alfred Molina is fontos szerepet kapott a filmben, ő a nevetségesen átverhető apa. Emma Thompson pedig, mint az iskolaigazgatónő, néhány perc erejéig tűnik fel, de a dráma legjobb pillanatait nyújtja.
A film az oscar-jelöléshez képest azért csalódást nyújt, bár egy jól összerakott, kellemes film.
Szerintem: 7/10
Címkék: iromány dráma 70 % an education egy lányról
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
asz0089 2010.03.21. 15:50:40
Láthatunk minden emberi viselkedésformát, szenzációs karakterek, szenzációs történet, szenzációs kérdésfeltevések a film végére és baromian elvarázsoló díszlet.
A film nem erőlködik, nem akar giccses lenne, csak ráhajt a tényekre és ennyi és azt minden eddiginél jobban ragadja meg. Addig ajnározom a filmet, hogy a végén 9/10-et adok rá. :D
Dominik Blasir 2010.03.21. 16:03:50
szavazzfasszal · http://szavazzfasszal.blog.hu 2010.03.21. 16:52:39
ckv909 2010.03.21. 16:57:47
madárijesztő 2010.03.21. 17:11:29
nyuszisz 2010.03.21. 17:42:32
madárijesztő 2010.03.21. 17:48:11
Mulligant remélem jövőre jelölik valamelyik filmjéért.
nyuszisz 2010.03.21. 18:01:37
Nem tudom, milyen szerepeket fog kapni Mulligan, de jó esélye van, hogy jókat. Az oscar ceremónián nem ismertem fel egyébként, jól megváltoztatták a külsejét :)
lüke 2010.03.21. 19:01:37
hu.wikipedia.org/wiki/Marianne_Faithfull
en.wikipedia.org/wiki/John_Dunbar
Krizzta · http://krizzta.blog.hu/ 2010.03.21. 19:32:18
tetszettek a karakterek is, és jó(habár szomorú) a vége is. nem kell mindig heppiend;)
nyuszisz 2010.03.21. 20:22:46
nikodémus 2010.03.21. 22:09:06
lüke 2010.03.22. 06:30:19
pl. ilyen:)remek könyv és mozi
@nyuszisz: nem írhatta ezt mg, ne má' nincs művészi/eti freedom:)