Elköltöztünk: filmdroid.hu
Solomon Kane
2010.05.13. 21:34 7 komment
Robert E. Howard sajnálatosan csak rövid ideig élvezhette az életet, ám ez az idő is elég volt számára, hogy beverekedje a fantasy nagyjai közé. Senkinek nem kell bemutatni Conant, a kimmeriai barbárt, szintén ő álmodta meg Kullt, a hódítót és Solomon Kane történeteit is papírra vetette. Kane nem volt az a kalandozó, aki országa határian belül aprította ellenfeleit, megfordult Európában a kalózok legnagyobb bánatára és Afrikában is sikerült belemerítenie a kardját néhány alakba. Howard művei remek alapanyagként szolgálhat bármely kalandfilm-fantasyben gondolkodó producer és rendező számára, tavaly pedig el is készült a Solomon Kane produkció, amelyen látszik a spórolás, de azért így is megállja a helyét.
A történet kezdetén Kane éppen Észak-Afrikában osztja a halálos döféseket és lövéseket, ki van éhezve a hatalmas kincsre. Ám amit a trónteremben talál azt nem teszi zsebre, ugyanis a nagy halom arany mellé ezúttal egy démon is jár, aki emberünk lelkét akarja megkaparintani, a zord hadvezér talán életében először felköti a nyúlcipót és egy kolostor falai között keres menedéket, azonban itt nem maradhat sokáig, ugyanis az apát szerint nem lenne túl szerencsés, ha tovább rejtegenék Kane-t, akinek nincs más választása, mint fogni a batyuját és vándorbotját és visszatér a veszélyes világba. Csatlakozik egy úton lévő családhoz, hamarosan unszimpatikus fickók tűnnek fel, akik secperc alatt kardélre hányják szinte az egész famíliát. Nem is tartana tovább a film, ha Kane fogadalmát - miszerint nem vesz többet kezébe fegyvert – nem dobná sutba és újra megmutatja ki az igazi kardforgató a vidéken, a bosszún túl a család egy szem leányát is szeretné megmenteni.
Boszorkányok, varázslatok világában járunk, persze nem hemzsegnek a rút, idős besték tucatszámra a filmben és varázslatok sem repkednek minden 5 percben. Meg kellett szorítani a nadrágszíjat, ha az alkotás sikeres lesz, akkor a folytatásban majd több patront lőnek el. Addig is be kell érnünk egy cefet ronda „buszurkával” meg két benga nagy démonnal. A készítők persze nem zavartatták e miatt magukat, hiszen Howard könyveit átnyálazva bizonyára leszűrték, hogy a címszereplőnek nem kell folyton-folyvást mágikus lényekkel csatároznia, viszont több tucat statisztával számolhat le a játékidő alatt. Látványos kardcsörtékre ismételten csak ne számítson senki, a címszereplő általában 2 mozdulat alatt a másvilágra küldi azt a bátor egyént, ki ellene indul. Előfordul, hogy már az első csapás is halálos, bár olykor Kane kivédi a szúrást és csak azután nyírja ki a másikat, a pisztolyát csak ritkán használja, de abból is útra küldi párszor a forró ólmot.
Michael J. Bassett komor, sötét hangulatú történetet vizionált és ezt be is mutatta szépen, itt a főhős nem mormol el az orra alatt néha egy-két idézhető humoros szöveget és a lenyugvó nap felé még véletlenül se tud elcaplatni, már csak azért sem, mert az sosem látszik az égen, köszönhető a ködnek, illetve az eget uraló fellegeknek. Itt aztán esik eső, nem szemerkél, hanem zuhog, úgy, ahogy kell, néha pedig havazik is, csak hogy legyen valami változatosság. Ilyen időjárási viszonyok között zajlanak a mindennapos tevékenységek, mint pl. a keresztrefeszítés vagy a csatározás, a gonoszokat sem zavarja, ha az útközben elfogott emberek (köztük az a nő is, aki után lohol a főhős) megáznak. Cudar itt az élet.
James Purefoy karimás kalap alatt, leszőrösödve, kemény képpel játssza Kane-t. Nagy színészi teljesítmény nem kellett a karakter megformálásához, de azt meg kell hagyni a szerep nagyon feküdt a színésznek, kiállása, kinézete alapján pedig könnyen elhihető, hogy egymaga leszámol több száz mocskos-sáros zsoldossal. Külsőre Van Helsingre hasonlít, ám a szörnyvadász nem volt ilyen kemény, mint Kane. A film65 %-ot érdemel, néhány döcögősebb és unalmas rész akad benne és ráfért volna egy-két jelenetnél, hogy jobban megnyissák a pénzcsapot, de összességében korrekt mű lett.
imdb: 6,5
rottentomatoes: 82 %
Címkék: fantasy iromány kaland 65 % solomon kane
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
doktor.dikhed 2010.05.13. 21:49:49
Ráadásul, nincs felesleges szerelmi szál (nem is illene a történetbe), nincs komikus karakter, sem one linerek. A film végét leszámítva csak annyi CGI van, amennyi kell, az is szép. A maszkok, és a kosztümök jók, Purefoy érzi a szerepet. Talán a kardpárbajok lehettek volna jobbak. Egyszerűbb koreográfia és kevesebb vágás jót tett volna nekik.
A 65% korrekt, de én azért adnék többet neki, mert egyedi élmény. Bátor film, ami sok helyen elszakad a hollywoodi hagyományoktól. Ráadásul egy kemény fantasy, amiből mindig is hiány volt (1-2 kivételt leszámítva).
Persze, mivel független produkció, lehetetlenné teszik a terjesztését. Elbukik, aztán felkarolja egy nagy stúdió, és kapunk egy light folytatást...
Spawn85 2010.05.14. 00:49:25
Kicsit OFF:
Azt nem is tudtam, hogy a "Kull, a hódító" is Robert E. Howard regény alapján készült, pedig a Kevin Sorbo-s filmet láttam.
genghis 2010.05.14. 07:55:45
A film tok jol hozza a Rob E Howard fantasy hangulatot, kivancsi leszek az uj Conannak sikerul-e ugyanez?
kompi · http://filmtrailer.hu 2010.05.14. 09:53:02
nálam is kb 7/10
Yarner · http://androlib.blog.hu 2010.05.14. 12:36:08
Postlewaithe-et meg külön szeretem, pluszpont, ha benne van egy filmben.
FayeFaye 2010.05.14. 17:48:22
Azert latszik, hogy a tortenet iroja amerikai, amikor az egyik szereplo azt mondja, hogy "You are in the broderlands of Somerset and Devonshire" majdnem leestem a szekrol a nevetestol. Ha Somersetnek van fantasy megfeleloje az a Shire a LOTR-bol.
