Elköltöztünk: filmdroid.hu
A tipikus Miyazaki hősnő: Nauszika - A szél harcosai
2010.08.31. 22:30 4 komment
Nauszika – A szél harcosai a jövőben játszódik, ezer évvel a katasztrofális a „tűz hét napjaként” emlegetett háború után, ami nagyjából elpusztította az emberi civilizációt. Az emberek elszigetelt városállamokban élnek az ipari forradalom előtti technológiai szinten és folyamatos harcot vívnak a túlélésért a terjedő mérgező erdő ellen. Azok a városok, amik megőriztek valamit a hajdani technológiából, mint Pejitei és Tolmekia arra használják a fölényüket, hogy katonai erővel elfoglalják a szomszédaikat. A Google-nek hála ez és más Ghibli filmek megnézhetők online teljes hosszukban, ingyen és legálisan itt.
Hayao Miyazaki a részletesen kidolgozott mítikus világain túl a hősnőiről híres, leginkább a serdülő lányok ábrázolásáról. A tini lány, japánul shojo, és minden hozzá fűződő jelenség emblematikussá vált a japán kultúrában mint a fogyasztói kapitalizmus jelképe. A shojo egy egyedülállóan liminális állapotot foglal el, nem nő és nem gyerek, vonzó de nem szexuálisan aktív, a shojo meghatározza a saját nemét. „A shojot az ártatlan szexuális éretlenség, a cuki (kawaii) anyagi javak fogyasztása és a vágyakozás a nem rég volt múlt után vagy nosztalgia jellemzi.” (Susan J. Napier) A shojo szintén kívül esik a szociális csoportokon, amik a termelés mentén szerveződnek: a shojo tiszta játék és tiszta jelkép, tulajdonképpen az abszolút fogyasztást szimbolizálja. A shojo velejárója a hedonizmus, tűnékenység, és képlékenység, ezért magában hordozza a változás végtelen lehetőségét. Ebből származik a shojo milliónyi megjelenési formája a manga és anime világában, és nem csak a lányoknak szánt művekben: a shojo a tökéletes felület, amire rá lehet vetíteni identitások sorozatát, amik nem állnak nyitva a felnőttek, leginkább a férfiak számára.
Miyazaki shojo karakterei több ponton térnek el az átlagos shojotól, mind közül Chichiro figurája áll lehközelebb az átlaghoz mint modern lány, ezért a divatos trend kritikájaként is olvasható a karaktere. A Chihiro szellemországban elején Chihiro önző, materialista, tiszteletlen és csak miután elfogadja a tettei következményeinek súlyát, felismeri a múlt és a kemény munka értékét válik méltóvá az elődeihez. „Eddig ’bárcsak lenne ilyen személy’ karaktereket írtam. Ezúttal azonban egy olyan hősnőt alkottam, aki egy hétköznapi lány, akivel azonosulhat a közönség, akiről azt mondhatják ’igen, ez tényleg így van.’” Miyazaki tipikus ’bárcsak lenne ilyen személy’ hősnői shojok a korukat tekintve, de Miyazaki ezt határozott identitás tudattal, bátorsággal és függetlenséggel párosítja, amik általában fiú/férfi karakterekhez fűződnek. Miyazaki bátor, határozott, árnyalt női karakterei átalakítják a nőiség hagyományos képét, és a közönség világképét általában. A tipikus Miyazaki hősnőt Nauszika testesíti meg, Miyazaki 1984-es második filmjéből iró/rendezőként. Miyazaki ezzel a filmmel megalapozta a függetlenségét átvitt és konkrét értelemben is. A film hatalmas sikerét követve Miyazakinak megvolt az anyagi háttere ahhoz, hogy megalapítsa a Ghibli stúdiót, és megalapozta a karaktereket, témákat és vizuális nyelvet ami valamilyen formában visszaköszönt minden további filmjében, leghangsúlyosabban A vadon hercegnőjében.
Annak ellenére, hogy Nauszika a távoli jövőben játszódik Miyazakit nem érdekli a sci-fi, találóbb azt mondani, hogy a történet Miyazaki saját mítikus univerzumában játszódik. Ebben az univerzumban szabadon keverednek a keleti és nyugati hatások: a szél völgye az európai pasztorális idillt jelképezi a mérgező dzsungel szélén. Maga az erdő halálos, de vizuálisan lenyűgöző környezet sötétben világító virágokkal, ősi fákkal, és buján zöldellő növényzettel, amit gyilkos rovarok népesítenek be. De még ez a fantázivilág is alapos kutatás eredménye, és a világörökség részét képező Yakushima őserdőn alapszik – amit később A vadon hercegnője erdeihez is felhasználtak. Az inspirációt egy természeti katasztrófa adta, a Minimata öböl higany szennyezése: a hal ehetetlenné vált, ezért abbahagyták a halászatot, ami néhány éven belül populáció robbanáshoz vezetett. A filmbeli természet ugyanígy feldolgozta a szennyeződést és alkalmazkodott az új környezethez. Nauszika tisztelgés a természet képessége előtt a megújulásra, de emlékeztet is az élet törékenységére.
Nauszika karakterét egyaránt inspirálták japán és európai források: a nevét a főníciai hercegnőről kapta, aki megmenti Odüsszeuszt, míg a történet közel áll egy japán népmeséhez, A hercegnő, aki szerette a rovarokat. „Különcnek tekintették, aki azután is szeretett a mezőkön játszani, hogy házasulandó korba ért. Arisztokrata lányaként ez a viselkedés nem volt elfogadható. Az ő történetében nem vetődött Odüsszeusz partra, nem tud távoli országokban barangolni, hogy megszabaduljon a társadalom megszorításaitól. Már gyerekkoromban is aggódtam a hercegnő sorsa miatt.” (Hayao Miyazaki) Így Miyazaki a saját meséiben megszabadítja a hercegnőt. Bizonyos értelemben Nauszika tipikus hercegnő, szép és kedves, aki gyerekkorában elvesztette az anyját és nem sokára teljesen árván marad. De a hagyományos narratívákkal szemben független, aktív szereplő, olyan képességekkel, amik általában férfi karakterekhez fűződnek. A repülés, egy állandó Miyazaki motívum, ebben fontos szerepet játszik: „A repülés az egyik fő szimbóluma a női szereplői függetlenségének. Repülés közben a lányok felül emelkednek a valóság korlátain, legyenek azok társadalmi elvárások vagy egyszerűen a test fizikai korlátai.” (Napier) Nauszika nem csak felfedező, aki bemerészkedik az mérgező dzsungelbe, és látja a szépséget a környezetében, hanem tudós is, aki analizálja a növényeket és gyilkos spórákat a titkos laboratóriumában. Ugyanakkor türelmes, és előítéletektől mentesen áll az új élmények, emberek és állatok elé. „Nauszika nem az a hős, aki legyőz egy ellenséget, hanem egy hős, aki megért és elfogad. Egy másik dimenzióban él. Az ilyen karakternek nőnek, nem férfinak kell lennie.” (Miyazaki) Ez látszik a jelenetből, amikor Nauszika nem úgy ment meg valakit egy vágtázó ohmutól, hogy megöli az állatot, hanem megnyugtatja, és visszavezeti a dzsungelbe. Nauszika apja kifejezi az általános nézetet, hogy az ohmuk és emberek nem tudnak egymás mellett élni, és Nauszika az egyetlen, aki rájön, hogy az ohmuk az erdő védelmezői és tud kommunikálni velük. Nauszika vonakodik az erőszaktól, pedig kitűnő harcos. Az egy kivétel, amikor felindulásból öl, saját magát is megrémiszti, és csak megerősíti a korábbi meggyőződésében.
A szél völgyének békés lakóit utóléri a világpolitika, amikor akaratlanul a két katonai erő, Tolmekia és Pejitei közé kerülnek. Miyazaki itt is a hétköznapi emberek mellé áll, akik áldozatul esnek a nagyhatalmak politikai játszmáinak, ugyanezt látjuk a következő filmje, a Laputa bányász közösségében és A vadon hercegnője Tatarabájában, és bizonyos mértékben A vándorló palotában is. Nauszika szintén hangsúlyozza a hagyományos értékek megőrzését a bölcs asszony fontos szerepében: ő a tudás forrása és a múlt értelmezője. A múlttal való aktív interakción keresztül tudják megérteni a múlt tévedéseit és túlélni a dzsungel árnyékában. Tolmekia és Pejitei lakói arrogánsak a természettel szemben és a türelmetlenségük majdnem új természeti és emberi katasztrófát okoz. Bár a történet hagyományos ’hős megmenti a világot’ narratíva, Miyazaki újraértelmezi azáltal, hogy a főhős egy fiatal lány. De a film ’főgonosza’ is egy nő, a tolmekiai katonai vezető Kushana. Miyazaki feloldja a hagyományos kategóriákat, ahol az egyik oldalon nő/természet/gondoskodás, a másikon a technológia/haladás/gonosz áll. Kushana nem rosszindulatú, de céltudatos. Hisz a haladásban és a technológiának köszönheti, hogy életben van. Mint vezető, tiszteletet vált ki férfiakból, és demontsrálja a függetlenségét, amikor a felettesei parancsai ellenében cselekszik. Kushana azért harcol az erdő ellen, mert a legfrissebb hírszerzési információk szerint ez az egyetlen módja az emberiség megmentésének. Távol áll tőle a szentimentalizmus, és kész bárkit feláldozni, mint később Lady Eboshi, Nauszikát is, miközben méltó ellenfélként tiszteli. Nauszika talán a legidealistább Miyazaki hősnő is, akinek a jósága szinte határtalan, de későbbi reinkarnációja A vadon hercegnőjében – ami sok tekintetben a Nauszika gondolatmenetének folytatása – már sokkal vadabb és pesszimistábban tekint a jövő lehetőségére.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2010.08.31. 22:43:04
ChrisDry · http://www.chrisdry.com/ 2010.09.01. 07:15:34
lojzi1 2010.09.01. 10:06:45
Valóban van Miyazaki filmjeinek van egy 'aranyos mese' legfelső rétege, de ezen túl bonyolult szimbolikája, utalásai vannak amiket fent feszegetett az író.
Annyit említenék csak meg, hogy ez eredetileg egy többezer oldalas manga, sajnos csak az első 3 kötetet olvastam, de lenyűgöző képi világú, az egyik legszebb manga. Az anime ennek nagyon az elejéből készült, amikor még van izgalmas, követhető történet, de a manga a végére állítólag már meglehetősen zavaros, ökomarxista katyvasz lesz.
