Elköltöztünk: filmdroid.hu
Nyári háborúk (Samâ wôzu, 2009) -- Anilogue Filmfesztivál
2010.11.16. 21:00 3 komment
A Nyári háborúk rajzfilm igazi nyári blockbuster, van benne minden: első szerelem, konzervatív családi értékek, humor és olyan káprázatos akció jelenetek, hogy kifolyik a szemed, de mindez kicsit más megközelítésből, mint ahogy azt Hollywoodtól megszokhattuk.
Kenji egy középiskolás matek zseni, de nincs sok tapasztalata a lányokkal, így kapva kap az alkalmon, amikor Natsuki, az iskola legszebb lánya felbéreli egy nyári munkára. A feladata, hogy elkísérje Naganoba, a család ősi birtokára, ahol összegyűlt az egész klán megünnepelni a tiszteletreméltó dédmama 90. születésnapját. De Kenji élete egyre bonyolultabbá válik, ahogy először Natsuki mint vőlegényét mutatja be a hatalmas és hóbortos családnak, majd egy az egész világot felbolygató cyber bűntény elsőszámú gyanúsítottja lesz.
Elég nehéz egy egyszerű összefoglalót írni a Nyári háborúkról, hiszen igazából két film egyben. Az egyik része, a szemkápráztató akció része egy virtuális közösségi hálón, az OZ-on játszódik, ami a világon mindenhol és az élet szinte minden szintjén jelen van, a közigazgatást is ideértve. Így amikor egy AI program, „Love Machine”, elszabadul az OZ-on és egyre több felhasználó profilját olvasztja magába, egyre több valós rendszerhez is nyer hozzáférést a közlekedési lámpáktól az orvosi adatokig, és rövid időn belül hatalma van a valóságban is katasztrófát előidézni. Itt a rajzolók igazán szabadjára engedhették a fantziájukat; gyönyörű virtuális világot alkottak, ami egyben letisztult és kifejezi az internet végtelenségét, ugyanakkor hihetelenül részletgazdag, ahogy zsibong benne a több ezer kis avatar. A csaták is ebben a térben zajlanak, ahol semmilyen fizikai korlát nem szab határt a képzeletnek. Mindeközben a való világban többé-kevésbé zavartalanul folyik egy nagy család kaotikus élete, ahol valaki mindig főz, valaki mindig duzzog, mindig egy rakás gyerek van láb alatt, és a virtuális háborúról mindenki csak annyira vesz tudomást, amennyire a saját élete a virtuális térben játszódik. Kenji és Kazuma, a 13 éves konzol bajnok számára az első pillanattól kezdve létfontosságú az ügy, míg az idősebb generációk csak később kapcsolódnak be, akkor viszont meglepő, mivel tudnak hozzájárulni – katonai szintű internet kapcsolat és szuperszámítógép, többek között.
A rendező Mamoru Hosoda első egész estés filmje, a Girl Who Leapt Through Time pár évvel ezelőtt nagy sikereket ért el Japánban és nemzetközileg is jól fogadta mind a közönség, mind a kritikusok. Azóta megnősült, és személyesen is átélte mit jelent egy kiterjedt család része lenni, ahol időnként személyiségek ütköznek, ugyanakkor mély kapcsolatok születnek idegenek között. Ennek fényében igazi családi filmet szeretett volna készíteni, ami mindenkihez szól. Ez sikerült is neki, a film legnagyobb erőssége a sok karakter – ha nagyon igyekeznék sem tudnám megmondani, hány családtag szerepel a filmben – mégis sikerült mindegyiküket önálló személyiséggel felruházni, még ha nem is ismerjük meg egyiküket sem mélyebben, mindegyikük hozzáad a színes családi tablóhoz. Bár Kenji a jelképes főszereplő, aki bevezeti a nézőt mind a virtulis világba, mind a család életébe, de több másodlagos szereplő is középpontba kerül a film során. Könnyű lenne azt gondolni, hogy a Nyári háborúk is egy szokásos technofób film, valójában nem ítéli el azt, hogy a társasági élet egyre nagyobb része a virtuális térben történik, hanem az élet természetes részeként kezeli, sőt, ki si emeli, hogy a kiterjedt család több tagja így tud egymással kapcsolatot tartani. A garázdálkodó program sem gonosz, hiszen nincs tudata, csak a programozását követi, a felelősség azokat az embereket terheli, akik felelőtlenül szabadjára engedték az OZ-on. A hangsúly inkább az emberi kapcsolatok fontosságán van, attól függetlenül, hogy a közösségi hálón vagy egy évszázados hagyományokra visszatkintő családban születtek. Ezt a dédmama fogalmazza meg, aki arra kéri a családját, hogy éljenek teljes életet, tegyenek a közösségért a legjobb képességeik szerint és üljenek le együtt ebédelni, amikor úgy tűnik, hogy mindnekinek lenne fontosabb dolga, mert nincs annál rosszabb, mint éhesnek és magányosnak lenni.
Míg a távolkeleti animáció sokkal képlékenyebb, addig a homogén nyugati animációhoz szokott szemünknek furcsa lehet a két teljesen különböző stílus jelenléte ugyanabban a filmben. Míg a virtuális világ vakítóan fehér és műanyagosan csillogó, addig a valóság meleg, akvarell hatású, hagyományos 2D-s karakterekkel. Mindkét világ csodálatosan szép – Japánban hihetetlenül népszerű a film, és állítólag több néző ott helyben elhatározta, hogy Naganoba költözik – és mindenképpen érdemes moziban látni.
A Nyári háborúk az Anilogue Nemzetközi Filmefsztivál programjában lesz látható a következő időpontokban:
Nov. 26. | 20:00 |Uránia, Díszterem
Nov. 28. | 14:00 | Uránia, Díszterem
www.anilogue.com
Címkék: anime iromány summer wars anilogue filmfesztivál nyári háborúk
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
unrealnoise · http://unrealnoise.blog.hu/ 2010.11.16. 23:21:34
liszkatamas 2010.11.19. 19:24:52
4,4/5
winterrain 2010.11.24. 22:24:48
A GWLTT kimaradt, de majd bepótolom.
