Elköltöztünk: filmdroid.hu
Megaagy (Megamind, 2010)
2010.12.08. 21:00 17 komment
Megaagy és Metroman két földönkívüli, akiket csecsemőként a Földre menekítenek a szüleik egy pusztuló bolygóról, akárcsak Szupermant. Ám míg Metroman tényleg szuper képességekkel rendelkezik, addig Megaagynak csak a túlméretezett kék fej és átlagon felüli mérnöki képességek jutottak – sajnos nem kapunk magyarázatot arra, hogy miért származnak két különböző fajból, vagy hogy otthon vajon melyikük lett volna normális. Metroman szuperhőssé cseperedik fel, a média kedvencévé, míg Megaagy minden kísérlete a népszerűségre kudarcba fullad, ezért elhatározza, hogy ő lesz a rossz fiú, Metroman fő ellensége. De miután az egyik szokásos csatájuk során látszólag sikerül legyőznie Metromant, Megaagy rájön, hogy hős nélkül gonosznak lenni sem mókás, ezért nekiáll maga teremteni egyet.
A Dreamworks stúdió nem az eredeti ötleteiről híres, a poszt-poszt-poszt modernista szuperhősök már évek óta téma Hollywoodban, és sajnos ’rajzfilm a főgonosz szemszögéből’ kategóriában sem az első ebben az évben. Persze az ereditség nem minden, amiben a Dreamworks ki szokott tűnni az az, hogy a nosztalgikus, szentimántilás családi történetek helyett inkább a gyors, aktuális, felnőtteknek szóló humorra koncentrálnak: a gyerekek kapnak néhány altesti meg hasraesős viccet, a felnőttek pedig rengeteg pop kulturális poént, felismerhető szinkron színészeket és a saját fiatal korukban népszerű számokat. Ez tíz évvel ezelőtt az első Shrekben nagyon bejött, de azóta egy filmjüknek sem sikerült megütnie azt a szintet, bár a tavalyi Így neveld a sárkányod meglepően izgalmas és bájos volt. Tom McGrath személyében bejáratott Dreamworks rendező áll a film mögött, aki a Madagaszkár franchisért és a Monsters vs. Aliensért felelős, sőt, még a Shrek szága harmadik darabját is neki köszönhetjük. Bár a Madagaszkár népszerű volt a nézők között és a pénztáraknál is jól teljesített, személy szerint az összes fenti filmet lélektelen, humortalan, egy kaptafára készített fröccsöntött műanyagnak tartom. A Megaagy alatt egyszer mosolyodtam el, egy Donkey Kong utaláson, de az olyan mondatoktól, hogy „Ezt valami webshopban vetted lúzer feltlálóknak?” kiráz a hideg. Ez lehet a szinkron vagy a fordítás hibája, hiszen az eredeti verzió komikus nagyágyúkat vonultat fel a főbb szerepkben, Will Ferrell, Tina Fay, Ben Stiller, a mindenhol jelenlévő Jonah Hill, és Brad Pitt mint Metroman – bár az eredeti trailertől sem estem le a székről –, valószínűleg kevés poén élte túl a fordítást. Pl. Will Ferrell vonzódása a kitalált akcentusokhoz és az ebből fakadó visszatérő vicc Megaagy fura kiejtéséről egyáltalán nem működik, mert legtöbbször nem hallani semmi különbséget. Megaagy alapvetően szimpatikus karakter, és a gyerekeknek biztos tetszeni fog egy főszereplő, akinek a lételeme a rosszalkodás, ezért, ugyan előrelátható, mégis csalódást okoz, amikor végül mégiscsak megjavul, bebizonyítva, hogy tényleg csak a hős kapja meg a lányt. Azzal viszont nem tudom mit kezdenek a fiatalabb nézők, hogy két akciójelenet között rengeteg a lelkizés, a középkorú pánik, a „nem vagyok boldog a karrieremmel, mit kéne inkább csinálnom, hogy kiteljesedjek?” és a szerelmi bánat.
Az animáció stílusa és minősége teljesen megfelel annak, amit manapság elvárunk egy hollywoodi rajzfilmtől, gumi bőrű, végtagokban elkeskenyedő, üvegszemű figurák, kötelező 3D és a 3D-s jelenetek: repülés, zuhanás, hegyes tárgyak, magas épületek, felröppenő, sok apró darabka. Aki élvezi a 3D-t, annak érdemes kicsengetnie a felárat, mert az elég látványos, de ezen kívül nem sok maradandó élményt nyújt a film. Korrekt iparosmunka, de nem elég vicces.
IMDb 7,3
Rotten Tomatoes 71%
És miután egészen eddig sikerült nem megemlíteni a Pixart, egy [SPOILERES] gondolat: bár mindenki az The Incredibles-höz hasonlítja a Megaagyat, és neméppen hízelgően, nekem egy szempontból mindenképpen szimpatikusabb az utóbbi. Az Ibcredibles, és Brad Bird filmjei általában, olyan kendőzetlenül hirdetik Ayn Rand a racionális önérdek filozófiáját, hogy az már a konzervatív propaganda határát súrolja. Raynd legbefolyásosab regényében az Atlas Shrugged-ban a társadalom legproduktívabb szereplői úgy érzik, hogy a többség túlságosan függ az adottságaiktól és kizsákmányolja őket, ezért elvonulnak egy szigetre egy individualista utópiába, míg a társadalom összeomlik nélkülük a saját középszerűsége súlya alatt. Az Incredibles és a L’Ecsó is tele van olyan mondatokkal, hogy „Ha mindenki különleges, akkor senki sem az.” Vagy „Bárki tud főzni, de nem mindenkinek lenne szabad.” Ha Brad Bird rendezi a Megaagyat, akkor valószínűleg Megaagy rájön, hogy nem alkalmas a város vezetésére, elismeri az alárendelt helyzetét és átengedi a lányt Metromannek, aki végre belátja, hogy nem rejtheti el a tehetségétl és újra elfoglalja a helyét a város élén.
Címkék: iromány dreamworks megamind megaagy
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2010.12.08. 21:09:14
Shyllard 2010.12.08. 22:01:42
nikodémus 2010.12.08. 22:30:43
Hm, hát ez a szál nem tűnt fel igazán. De van benne valami, viszont pontosítanék: ez az amerikai konzervativizmus "majd én alakítom a saját sorsomat" hozzáállása, semmint az európai vonulaté. Meg hát, mint tudjuk, konzervativizmus annyiféle van, ahány konzervatív ember. ;-)
Amúgy az Incredibles az egyik legjobban összerakott Pixar-film, egyben az amerikai szuperhős-mítosz ügyes kifigurázása, na és persze popkult utalások egész szótára.
nikodémus 2010.12.08. 22:32:29
Shyllard 2010.12.09. 06:48:16
nikodémus 2010.12.09. 07:22:53
suo tempore 2010.12.09. 09:52:54
talán Gru nem volt akkora csalódás, de az is nagyon sablonos volt
A nép fia 2010.12.09. 11:18:00
HostageChicken 2010.12.11. 11:55:14
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2010.12.11. 12:24:02
Spawn85 2010.12.11. 12:46:12
Szóval igen, a kisgyerekek nem egyedül járnak moziba. Szóval nem baj, ha olyanra csinálják meg a filmet, hogy a szülő is tudjon rajta szórakozni. (És a legtöbb manapság készülő animációs filmbe már vannak, direkt a felnőtteknek szóló poénok általában.)
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2011.01.16. 19:19:45
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2011.01.16. 19:41:48
A sztori meg nem egy nagy durranás, olyan, mint a hihetetlen család.