Elköltöztünk: filmdroid.hu
My Soul To Take
2011.02.04. 20:41 6 komment
Wes Craven évtizedek óta szállítja lelkesen a horrorfilmeket a műfaj rajongóinak legnagyobb örömére és a remake-re éhes producerek is szívesen mazsolázgatnak termékeny életművéből. A legendás rendező tudja, hogy milyen műveket készített eddig, a 71 éves direktor azonban már 2005 óta nem készített mozifilmet, ám nem unatkozott, mert összedobta a My Soul To Take forgatókönyvét, aztán 2008-ban hozzá is látott a forgatáshoz, 2009-ben mutatták volna be, ám végül csak 2010-ben küldték a mozikba, konvertálgattak rajta egy kicsit, aminek semmi értelme nem volt. Talán azért, mert a fejesek láthatták, hogy csak a 3D előnyeivel tudnak ebből némi profitot kicsikarni.
Riverton csendes kisváros volt, ám egy sorozatgyilkos erre szedi áldozatait. Hamarosan kiderül, hogy az egyik helyi lakos a tettes, aki tudathasadásban szenved és meglepően jól bírja az ólmot. Heten születtek azon a napon, mikor elkapták, 16 évvel később ezt a hét tinit egy rituálé közben láthatjuk, akik csak a móka, mint inkább a félelem kedvéért hajtják végre a dolgot. Nem sokkal később azonban a hét tini fogyni kezd, valaki módszeresen levadássza őket. A sorozatgyilkos tért vissza? Vagy valaki más van a háttérben?
Craven nélkül ez a horror egyértelműen csak DVD-n jelent volna meg, így talán kevesebbeknek szúrt volna szemet, hogy elvileg ki készítette ezt a produkciót. Érthetetlen, hogy mi járhatott a rendező-író fejében, mikor megszületett a forgatókönyv, hiszen rettenetesen egyhangú, klisés történet sikerült megszülnie. Talán egy horror-paródia fogalmazódott benne meg először, aminek a kötelező ijesztegetéseit, fordulatait jó előre sejthetjük és jót nevetünk rajta, de a kreatív folyamat alatt a humort mégis sikerült kiölni. Pedig ezeket a túlerőltetett kliséket csak így lehetett volna elviselni, ám ezekkel nem lenne túl nagy baj, egy veterán filmes képes ezeket is élvezhetően úgy-ahogy letolni a kedves néző kiszáradt torkán úgy, hogy még repetát is kért belőle, ám Craven berozsdásodott az egyébként remek Éjszakai járat óta.
Olyan érzés kerülgetett a film nézése közben, hogy ezt egy teljesen kezdő, zöldfülű rendező vezényelte le. Hihetetlen, hogy Craven ebben részt vett, bár elképzelhetően tartom, hogy a forgatás indulásakor beült a kantinba és a munkálatok végéig ott szédítette a csajokat és fogyasztotta a kínálatot, a rendezést pedig inkább az asszisztensére, vágójára vagy a csapóra bízta. A karakterek egyikéért sem lehet szorítani, elvesztésük nem vált ki szomorúságot vagy bármi mást a nézőből, inkább csak annyit, hogy ezzel is közelebb kerülünk a végéhez. Igaz a színészi játékra legalább panasz nem lehet, mert olyan nincs vagy csak nyomokban látható benne. A film rettenetesen unalmas, izgalommentes, csöppet véres horror, amelyben erősen erőltetnek egyes motívumokat, de ezekről is kiderül, hogy csak felesleges elemek voltak. Azoknak lehet ajánlani, akik még soha nem láttak egyetlen produkciót sem a műfajban, ők talán meglepődnek, megijednek néhány jeleneten.
Büdzsé: 25 millió dollár
Amerikai bevétel: 14,7 millió dollár
Összbevétel: 19,8 millió dollár
Címkék: horror iromány 20 % my soul to take
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
stargatelost · https://twitter.com/stargatelost 2011.02.05. 10:49:52
Az eleje fasza, rögtön a lecsóba csap, egy percre sem enged, figyelned kell mindenre. Igaz, a film leül utána, de szerintem Craven egy sima tini-slasher horrorhoz mérten színvonalasabb párbeszédeket hozott össze. A végén pedig a szobában történő beszélgetések egyértelműen mutatták, hogy itt tapasztaltabb, átgondoltabb rendező munkáját láthatjuk :)
6.5/10
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2011.02.05. 12:33:24
Az ijesztegetéseket előre meg lehetett jósolni és azok is bénák voltak.
A végén lévő beszélgetés is olyan túlnyújtott volt, rizsa rizsa.