Elköltöztünk: filmdroid.hu
Szemekbe zárt titkok (El secreto de sus ojos)
2011.08.07. 22:20 13 komment
A film műfaji besorolásai között nem szerepel a krimi több adatbázisban sem. Hm. Ha a Szemekbe zárt titkok nem egy szövevényes, embert próbáló bűnügyi regény tökéletes megvalósítása vásznon, strukturált érzelmi szálakkal, akkor Michael Bay a legjobb rendező a világon. Tömör, egységes, részletekbe bocsátkozó történet, szerelemről, gyűlöletről, hatalomról, barátságról, 25 évnyi tömény kopó életről, amelyben mindenki megkeresheti, hogy mire érdemes belőle emlékezni és mi az, amit el kell felejteni. Mert az emlékeinken kívül mindent meg tudunk ölni. Benjamin Esposito egy megkeseredett, s mára talán kiüresedett, megőszült zsaru, aki nyugodt évei elébe nézve, úgy dönt regényt ír. Könyvet ír, arról az ügyről, amely szinte egész életén át hajtotta, amelyből megtanulta milyen a veszteség, a megerőszakolt és múltba omladozó szerelem, és a kimondatlan, szemekbe zárt titok.
Esposito emlékeibe mélyedve tárul fel előttünk az egész eset: egy nemi erőszak és gyilkossági ügyről van szó, amely akit érintett, annak a lelkébe olyan mély mocskot égetett, hogy nincs nap amikor ne jutna eszébe - már ha még él. Többet nem érdemes elárulnom, mert ez a film pont attól zseniális, ahogy szépen, részletesen bomlik ki a néző szeme láttára.
Juan José Campanella (a rendező úr) finom argentin eleganciájának esszenciája társul olyan érzelmekkel, emberi érzésekkel és sorsokkal, amelyek olyanok, mint a véres lábtörlő: elborzaszt, mielőtt beenged. A cselekmény kiforrott és egységes, amiben bőven van idő a karakterek kibontására, megismertetésére. Campanella mindezt úgy képes csavarni, hogy szinte észre sem vesszük, de a szereplőit beolvasztja a lelkünkbe. Innentől pedig nem kérdéses, hogy a motivációik és a történetük gyomorba maróan kíváncsivá tesz minket. Esposito személyében Ricardo Darin nyakig szakállban, szimpatikus és kedvelhető, vérmérsékletét néha szabályozni képtelen férfi, akinek mégis abban rejlik a legnagyobb ereje, hogy öregen annyira bölcs és gondolat-teljes, hogy tökéletesebb embert találni sem lehetett volna a szerepére. Irene megformálója az elbűvölően kellemes szépség Soledad Villamil, de a férj és az alkoholista karaktereket életre keltő színészek is felejthetetlenek. Az összes karakter stabil és mély, túljátszásnak nyoma sincs, egyszerűen mindegyikük hiteles és remek játékkal kápráztat.
Ez a hitelesség, a görcsmentes mesélés a film minden percére igaz: dinamikusan gördülve halad a cselekmény, giccsmentes, a figyelmet néhány pillanattól eltekintve folyamatosan fenntartó regény, amelyet nem olvasunk, hanem nézünk. Annyi eredetiség és kreatív elem bukkan fel a filmben, hogy ha Hollywood véresre csapkodná a homlokát sem tudna kiizzadni magából a közelébe érőt sem - a stadion jelenet, a liftbeli kettéroppantó feszültség és még van bőven. Mégis a legszebb vonása, hogy végtelenül őszinte. Nem vezet meg, nem idealizál túl és még csak hivalkodni sem akar. Tiszta film, amelyben mégis megannyi gonoszság, igazságtalanság és érzelmi sokszínűség bújik meg, hogy az már művészet. A szerelmi szálat sem taszítja az ember arcába, mégis már a kezdőjelenettől kezdve érzékelteti magát egyetlen pillantásban, diszkréten. Mégis talán az egyik hibája az, hogy nem tudja akkora hangsúllyal átadni, azt a szerelmet amit az egész cselekményben végigvezényel. Ugyan szép, és tiszteletre méltó a letisztultsága, de valahogy nem olyan átütő, mint amilyennek szánták. Ehhez kapcsolandó másik negatívum, hogy néhány helyen leül, és bizony hiába annyira komplex és jó, a játékidő faragásával még jobb lehetne.
Az ügy felfedése, kifutásának fináléja viszont akkora bravúr, amilyet 5 évente egyszer látni csak filmben. Annyira sokkol és ledöbbent, mert teljesen másra asszociálsz és egyszer csak bumm, lecsap és nem akarod elhinni, hogy ez így lehetséges. Érzelmi és szellemi csúcspont, amelyre számítani valószínűtlen és emiatt robban zsigeri erővel. Az Argentin filmgyártás csúcsa. Többen állítják, hogy a - tízszeresen megérdemelt - Oscar-díj miatt kapott ekkora visszhangot DE: azon kívül, hogy minden perce megérdemli, személy szerint én a megtekintés után szembesültem vele, hogy az akadémia megjutalmazta, de ha ez a film nem érdemel díjat, akkor semmi. Minőségi alkotás, amely tele van erővel és őszinteséggel. Ritka kincs ez manapság.
(Koimbra főszerkesztő úr engedélyével szeretném közzétenni a blogom, a Médiaviagrát, ahol további publikációk olvashatók tőlem.)
Címkék: krimi iromány dráma 80 % szemekbe zárt titkok
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
L'Angelus 2011.08.07. 22:40:18
FayeFaye 2011.08.08. 08:52:52
borisz 2011.08.08. 10:43:01
viszont sztem annyiban trükkös a film, h. legalább ugyanannyira fontos a főhös szerelmi sztorija, mint a keretnek használt krimi-szál
borisz 2011.08.08. 10:44:38
FayeFaye 2011.08.08. 14:03:44
nikodémus 2011.08.08. 14:35:18
Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2011.08.08. 16:46:19
Nem írtam, hogy a szerelmi szál rossz volt: sőt, kifejezetten emberi, felnőtt, elfojtott, ahogy te is írtad. Csak a végén egyszerűen nem robbant ki, nem volt meg a katarzis, amiben megszakad a szívünk, az érzelmi csúcspont, amikor végre megkönnyebbül az ember, hogy végül csak kiteljesedik az, amit tízévekre fojtottak el magukban. Szóval csak majdnem tökéletes arányú. A krimi szerkezete viszont már egyértelműen az.
balazsman 2011.08.08. 19:25:36
duckit · http://gonduzo.blog.hu/ 2011.08.08. 23:26:04
Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2011.08.09. 00:01:14
balazsman 2011.08.10. 13:54:39
Viszont ha a bemutató időszakában kerül ki poszt a filmről akkor
1. kiderül, hogy kivételesen egy filmet moziban nézett meg egy blogger, nem letöltötte
2. okot adtok a forgalmazók PR-osainak, hogy esetleg meghívjanak bloggereket sajtóvetítésekre
3. aki elolvassa, és megtetszik neki, még lesz esélye rendes körülmények között megnézni a filmet. Most csak letölteni tudja a kalózkópiát...
Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2011.08.10. 17:45:34
FayeFaye 2011.08.10. 18:29:36
1. a sajtovetitesek reggel, munkaidoben vannak, foallasu kritikusoknak
2. a sajtovetitesek Bp-en vannak
ezzel szemben
1. ugy erzem ezt mar szazszor leirtam, a bloggerek nem foallasu kritikusok, es nem mindig jarhatnak reggel tizkor moziba
2. Nem minden blogger pesti
3. A blog nem munka, hanem kedvteles, valaki akkor ir valamirol, amikor kedve van hozza.
