Elköltöztünk: filmdroid.hu
A három testőr 3D (The Three Musketeers)
2011.10.16. 20:10 7 komment
A három testőr egyike azon történeteknek, amelyeket mindenki (legalábbis a többség) jól ismer. Tudjuk, hogy Athos, Porthos és Aramis kiváló kardforgatók és a király hű emberei, a gasconi legény, D'Artagnan pedig forrófejű, lelkes fiatalember, aki nagy örömmel felöltené a testőrök ruházatát és sűrűn emlegetik a "Mindenki egyért, egy mindenkiért!" szöveget. Alexandre Dumas regényeiből számos filmadaptáció született, Richard Lester alkotása Michael Yorkkal a főszerepben egészen könnyed hangvételűre kissé parodisztikus jelenetekkel bővelkedő mű volt, az 1993-as verzió némileg komolyabb, de még mindig szórakoztató kalandfilm , 2001-ben Peter Hyams egy felvállaltan akcióorientált filmmel rukkolt elő, ami sajnos minden szinten elbukott, hiába próbálkoztak mégis ötlettelenre és unalmasra sikeredett.
Paul W.S. Andersonnal kapcsolatban senkinek nincsenek illúziói, jól tudjuk, hogy mire képes és mit tud kihozni magából. Anderson verziója némileg különbözik az eddig megszokottaktól, mégsem tér el teljes mértékben tőlük. D'Artagnan ezúttal is párbajra készül a három muskétással és ismét felbukkannak a galád bíboros túlbuzgó emberei, akik szinte meg sem izzasztják négyőjüket, majd mivel jó ideje tétlenségre voltak kárhoztatva köszönhetően egy régebbi balul elsült akció miatt újra bevetik magukat D'Artagnannal karöltve, hogy megakadályozzák a fondorlatos Richelieu terveit és rálépjenek a divatdiktátor Buckingham tyúkszemére.
A rendező bizonyára nagyon megkedvelhette a 3D-t a legutóbbi Resident Evil forgatásán, sőt annak eredményei is meggyőzhették, hogy a Dumas projektet mindenképpen meg kell dobni a harmadik dimenzióval, így a forgatókönyvnek nem is kell nagyobb figyelmet szentelni. Minek? Hiszen a 3D és a steampunkkal felkevert produkcióra özönleni fog a nép, nem? A látványos kardcsörte mellé kapunk léghajócsatát is, amit azért ritkán látni manapság. Mindezek ellenére mégsem működik úgy a film, mint ahogy azt a készítők elgondolták, pedig az elején nagyon igyekeznek felkelteni a figyelmet, leginkább a térképpel, de még mielőtt elhümmöghetnénk rajta rögtön bedobják az apokalipszis szót, csak hogy érezzük a közelgő történések súlyát.
Először is D'Artagnan környékén kell szétnézni, hiszen Logan Lerman karakterével több probléma is akad. A heves természetű, kalandot kereső és pimasz kardforgató úgy néz ki, mint egy lány. Valahogy Jennifer Anistonra emlékeztet, de egy akcióhős férfi nem nézhet ki így. Igen, akcióhős, soha egyetlen filmben nem illett rájuk jobban ez az elnevezés. Csak nehezen lehet rájuk fogni, hogy mustkétások lennének, immáron akcióhősként kell gondolni rájuk. Hiába erőltetik, D'Artagnant sehogyan sem tudják elfogadtatni mindenkit legyőző, a királyt megmentő fenegyerekként. Rocheforttal vívott párbaja során szerzett sérülései során még csak fel sem szisszen, arcizma sem rándul egyes sebesülések után, amit Sylvester Stallonénak vagy Will Smithnek még elnézne az ember, de Logan Lerman nem tartozik abba a ligába. Egy ilyen főhőssel pedig nem lehet egy szórakoztató-élvezhető filmet készíteni.
.jpg)
Legalább elmondható, hogy a többi akcióhős rendben van, habár Ray Stevenson valószínűleg kihagyta a próbákat, mivel éles kardját csak elég ritka esetben veszi elő, inkább a környezetében lévő eszközök segítségével zúz, tör, pusztít. Milla Jovovich korrekt díszítő elem, érthető, hogy miért ábrázolják szexi vadmacskaként (a rendező neje), de ebben a kategóriában Rebecca De Mornay volt a legjobb. Rochefort és Richelieu ritkán találkozik egymással, Mads Mikkelsen és Christoph Waltz remek színészek és elvárható lett volna a két karakter közötti feszültség vibrálása, egy ügyesebb rendező nem habozott volna kihasználni a lehetőséget.
Nem lehet panasz a könnyedebb hangvétel hiányára, csupán a tét súlyára nem fektetnek figyelmet. Fel sem merül, hogy akcióhőseink véletlenül elbuknának, egyszerűen sérthetetlennek, legyőzhetetlennek festik le őket, Buckihngham palotájába gyakorlatilag csak besétálnak és két szempillantás múlva távoznak is, semmi erőlködés, semmi huzavona. Anderson úgy annyi időt veszteget el ezekre a percekre, mint arra a jelenetre, ahol Milady megfújja a nyakéket. Sok kihagyott lehetőség, több, a vártnál gyorsabban lerendezett jelenet, a humorfaktor ugyan rendben van és a párbajok sem rosszak, a légicsata inkább ötlettelen, de elmegy kategória, a 3D totál felesleges. 45 %-nál többet nem tudok adni rá, a díszleteket azért kár lenne lebontani és a ruhákat valamely raktár mélyére pakolni, nyugodtan fel lehet használni egy másik kosztümös filmhez, mert legalább ebbe nem lehet belekötni. A folytatásra ne vegyünk mérget, hiába sejteti a film vége a közelgő második részt.
Címkék: akció iromány kaland 3d könyvből film 45 % a három testőr anderson
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
BuB 2011.10.16. 21:30:09
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2011.10.16. 21:35:00
A nép fia 2011.10.16. 23:55:31
@koimbra: A Jennifer Aniston-os hasonlóság ezek szerint nem csak nekem tűnt fel.
A film nézése közben 1 percig nem tudtam izgulni, szorítani a főhősökért. Látványos volt, bár nem szájtátósan, de korrekt iparosmunka - a LÁTVÁNY! Semmi más! A történet faék, ráadásul már-már bántóan ki van csavarva Dumas regénye. A feldolgozások közül eddig egyedül az 1973-as tetszett. Most (illetve tegnap) kiléptem a moziból, és egy percig nem jutott eszembe a film. Teljességel közömbös, semmi nem maradt meg belőle. Unalmas, nem magával ragadó, nem epikus, nincsenek tétek igazán. A három testőr sebezhetetlen, a király figurájával túl sokat foglalkoztak, és D'Artagnant is túl hamar feljutott a ranglétrán. De ÉRTITEK?! Délelőtt még mindenkibe belekötött az utcán, délután már a királlyal spanolódott.
A film hiteltelen, kissé unalmas, ugyanakkor látványos és helyenként igen szórakoztató. Milla dögös, de egy reneszánsz Trinity-t csináltak belőle. A három testőr pasas igazából súlytalan figura, a király papírmasé, a bíborostól sem lehetett megijedni (Waltz ezt benézte), a kisfiú nagyon kisfiús. A légi csata elmegy, de a Tower "ostroma" egy vicc. Kérdeztem is magamban: Ezt tényleg 1 percben kellett elintézni?!
Nem hinném, hogy bármit is kihagytok, ha ezt nem nézitek meg. Inkább a Michael York-osat, ha tényleg jó filmet akartok látni a témában, de az 1993-as Charlie Sheen-es is egészen emészthető. Ez a változat nem. 5/10.
L'Angelus 2011.10.17. 17:26:06
Ez történik az ilyenfajta filmekkel és rendezőikkel.
