Elköltöztünk: filmdroid.hu
The Flowers of War
2012.01.25. 22:35 9 komment
1937 decemberében a japán erők lerohanták Nanking városát, több ezer embert gyilkoltak meg és több száz nőt erőszakoltak meg. A kínaiak fel-felemlegetik ezt az időszakot, a mai napig sem heverték ki, a másik fél, azaz a japánok úgy vélik, hogy az egész csak túl van lihegve. Ha már Kína egyik legdrágább filmjéhez lát hozzá, hát illik valami olyasmibe invesztálni, ami még véletlenül sem kerüli el az emberek figyelmét, nem is csoda, hogy a nankingi háborúba helyezték a történéseket és egy nemzetközileg ismert sztárt tettek meg főszereplőnek, így jobb eséllyel kelti fel az érdeklődést a nemzetközi piacon.
Egy templom magasodik a romok fölé, ha nem is sértetlen, de egész jó állapotban van, A szent helyen bújik meg néhány tanuló leány és prosti, ide rohan be a süvítő golyók elől John Miller is. Hamarosan az öldökléstől feltüzelt japán katonák szállják meg a helyet, Miller időközben felöltött papi ruhája is csak egy pillanatra állítja meg őket, de szerencsére az egyik tiszt már jobban tiszteli eme helyet.
Bale karaktere csupán a háború pokla elől menekül, koszosan és büdösen teszi be a lábát a templom fala közé, nem érdekli más, csak az, hogy pénzhez jusson, hogy legyen meleg pia a gyomrában és hogy legyen egy jó numerája. A reverendát csak a poén kedvéért ölti fel és talán először csak azért áll ki a villámló tekintetű katonák elé, mert más menekülési utat nem lát. Hogy mitől tör elő belőle az emberi oldala? Miért gondolja úgy, hogy megvédheti az ide sereglett nőket és csajokat? Talán tényleg meghatja a sok sikoltozás és szenvedés, de az sem kizárt, hogy csak rendesen beütötte a fejét. Mindenesetre bátran kiáll a nők mellett és idővel már a pénz sem érdekli annyira, inkább azon jár az agya, hogy a többieket miképp lehetne kimenekíteni.
Az ellenség bemutatása a tipikus kategóriába tartozik, a megszokott amerikai filmekben a nácik arctalan katonaként lövöldöznek össze-vissza vagy vicsorogva rohannak előre, látszik rajtuk, hogy csak akkor lesznek elégedettek, ha a szemben álló katonák vérében fürödhetnek. Nos, a Flowers of Warban is hasonló egyenruhások masíroznak, mindegyikük vérengző gyilkos. Bár nem csoda, hogy így ábrázolják őket, hiszen egyébként is könyörtelen hömpölygő tömegként emlékeznek vissza erre az időszakra. Az egyetlen érzelmet felmutató japán az egyik tiszt, aki ránézésre megveti emberei viselkedését és mélyen sajnálja, hogy ártó szándékkal merészkedtek a szent területre. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a tisztek a tisztességesebb típusba tartoznak egy parancsot ad át Millernek, ami kimondatlanul is egy újabb közelgő borzalmat hordoz magában.
Zhang Yimou több alkotásában bizonyította, hogy nem csak látványos elemeket tud belecsempészni a filmbe, hanem ügyesen keveri-kavarja a színvilágot is. Új művében is igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy ne csak a „szokásos” képi világot mutassa. A városban játszódó jelenetek nagy részét szürkés légkör uralja, a templomon belül meg színesebbé válik minden. Ezen túlmenően még arra is ügyel a sötétben játszódó jelenetek ne csak totál feketének hassanak.
A felszín megalkotásában jeleskedett és a tartalom felvázolásában sem vallott szégyent. Miller az elején még csak egy iszákos csavargó, akit nem érdekel senki és semmi, csak saját maga. De lassan, apránként megtalálja saját méltóságát, egyre emberségesebbé válik. De nem csak ő változik, fejlődik, a prostikról is kiderül, hogy szorult beléjük emberség. Megmutatják, hogy van bennük becsület és ha kell önfeláldozóak (bár lényegében számukra öröm, ami a szűz tanulólányok számára borzalom). Yimou mesél és drámázik, katonák harcolnak, vér ömlik, Bale szomorúan néz maga elé, de a figyelmet nem mindig sikerül fenntartani, egy-két helyen leül a sztori. Talán ha nem két és fél órába próbálták volna elnyújtani...120 perc is elegendő lett volna, de kiderült, hogy a vérrel telített háborúban is nyílnak virágok, a reményt pedig a prostik és egy nincstelen amerikai hozza el. Én 70 %-ot adnék rá.
imdb: 7,5
rottentomatoes: 47 %
Címkék: háború iromány dráma 70 % flowers of war
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
uzrksghfskbuzs (törölt) 2012.01.25. 23:01:57
KatonaAndré 2012.01.26. 09:07:30
ChrisDry · http://www.chrisdry.com/ 2012.01.26. 18:38:14
Maya-- 2012.01.26. 18:39:22
suo tempore 2012.01.26. 19:11:37
gery28 2012.01.27. 00:06:00
Prof. William · http://profwilliam.wordpress.com/ 2012.01.27. 09:04:29
nikodémus 2012.07.21. 09:10:10
Tisztességes alkotás, történelmi hitelességét hagyjuk. Nekem kicsit sok volt a naturalizmus és a könnyfakasztás is, de utóbbit Bale olyan jól csinálja - kétszer nem érzékenyült el ugyanúgy -, hogy ezt megbocsátom neki. S hiába a két órán túli játékidő, engem elsodort simán.
