Elköltöztünk: filmdroid.hu
Hideg préda (Fritt Vilt, 2006)
2012.02.07. 16:24 10 komment
Bár unalomig ismételgetett panel az európai és az amerikai filmipar közti minőségi mérce egyensúlyának vizsgálata, pláne ha a horror műfajáról van szó, mégsem hagyhatjuk említés nélkül a skandináv filmgyártás évek óta történő előrenyomulását. A legfeltünőbb példákat mindenki ismeri, az Engedj be! vagy A Tetovált lány nem csak az északi népeket, de az egész kontinenst meghódította, mára pedig, hála a szakmai és közönségsikernek, Amerika is egyre inkább érdeklődik feléjük, s ha nem is eredeti mivoltában terjesztik, azért remake formájában teret kap ott is. Ezt a rohadt hideget is vihetnék.
Jelen alanyunk egyszerű és sokszor látott felütést használ, aki már látott slashert életében, valószínűleg elaludt a szinopszis olvasása közben. De hiába az ismert formulák, a lerágott csontok, a folyamat ugyanaz, de minden új pozitúra (netán, egy új ágynemű) tartalmazhat egy kis csodát magában. Szóval egy kisebb csapat fiatal elindul síelni, ám egyikük idejekorán balesetet szenved. A kietlen puszta nyújtotta civilizáció pedig csak egy elhagyatott hotelt tud felmutatni, így hőseink kénytelenek ott megszállni. Bánatukra, nem törölték meg a talpukat...
Na, ugye. És nem csak a kiindulási pont, de néhány szituáció is ismerősen köszön majd vissza a képernyőről. De mégis megérdemli a figyelmet, hisz a rendező érezhetően foglalkozott gyermekével. A bonyodalom, az akció lassan tör felszínre, de az addig eltelt idő alatt sem fogunk unatkozni, nagy hangsúlyt kapnak maguk a karakterek, esetleg még szimpatizálni is sikerül egyesekkel, így álomgyári kollégáikkal ellentétben, nem a levegőben egyensúlyozó papírfecnikké minősülnek. A szereplők mellett, a helyszínt is remekül bontják ki, a külső helyszínek láttán érezni az elszigeteltséget, a belső terep pedig a hangulatfestő színekkel tökéletesen teremti meg a gyilkos táptalajául szolgáló atmoszférát.
És persze a feszültséggel teli jelentekkel sem lehetünk elégedetlenek, ha meg kell ijedni, eséllyel pályázunk mi is, nem csak, az egyébként jól teljesítő színészpalánták. A céltalan gore és az ilyen esetekben megszokott, rikítóan buta forgatókönyv helyett, egy ügyesen felépített macska-egér harcot látunk, melynek achillesze a sajnálatosan szürke gonosz. Nem mai darab, mostanra biztos sokan ismeritek, de a jelenlegi piac termékeit látva, nyugodtan keressetek rá.
Címkék: kritika film horror skandináv thriller iromány norvég 70 %
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ugyangabor · http://jabulani.blog.hu/ 2012.02.07. 17:48:49
Rolee83 2012.02.07. 19:55:35
dzsoni szánsájn · http://www.halfps.blog.hu 2012.02.08. 06:52:29
ugyangabor · http://jabulani.blog.hu/ 2012.02.08. 08:03:18
Az kétségtelen, hogy mindkét sorozatból magasan az első rész a legjobb, különösen a Wrong Turn esetében szembetűnő a színvonal zuhanása, sajnos.
Dr.Jones · http://mediaviagra.blog.hu 2012.02.08. 09:21:26
Söci 2012.02.08. 09:55:08
nekem nagyon bejöttek
főleg az első kettő
a 3. sajnos már tényleg csak egy átlagos slasher, nulla sztorival
én szívesen vennék egy 4. részt is :))))
ugyangabor · http://jabulani.blog.hu/ 2012.02.08. 13:00:35
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2012.02.08. 20:57:55
Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2012.02.11. 16:37:59
A forgatókönyvben felfedezett ügyes macska-egér harcot én képtelen voltam megtalálni. Pedig nagyon kerestem. Jó a helyszín, a karakterek viszont egysíkúak és néha szörnyen idegesítőek. A gonosz pedig kaphatott volna egy elmélyítettebb háttértörténetet, mert ez így picsafüst.
5/10
K.Leslee 2012.03.24. 15:59:52
Helyenként igen bugyuta(mikor otthagyja a csávót a spájzban, hogy olvasgassa a konzerv összetevőit), a szereplők logikátlanul viselkednek és szinte semmi története nincs a filmnek. Maga a film szinte semmiben nem tér el egy tipikus amerikai slashertől, maximum a hangulatában, de az meg nem elég, hogy megmentse.
