Elköltöztünk: filmdroid.hu
Egy hét Marilynnel (My Week With Marilyn)
2012.03.13. 22:08 1 komment
Marilyn Monroe – színésznő, énekesnő, sztár, díva, Playboy-nyuszi és szexszimbólum. Lábai előtt hevertek a férfiak, összetört néhány férfiszívet, elfogyasztott három férjet, az agyára ment néhány munkatársának, kapcsolatba került a Kennedy-klánnal és még most is beszélnek róla halálával kapcsolatban. A film csupán Monroe életének rövidke szakaszát meséli, de így is megtudhatunk róla néhány dolgot... már ahogy Colin Clark, Laurence Olivier asszisztense látta.
Az egy hét Marilynnel Clark memoárján alapszik, a fiatalember nagy rajongója a filmeknek, úgy gondolja, hogy könnyedén talál munkát az iparágban. Laurence Olivier-nél próbál szerencsét, ahol először finoman közlik vele, hogy nem tartanak igényt szolgálataira, de mivel nem tágít és Oliviernek is szimpatikussá válik a fiatalember kitartása, lelkesedése, gyorsasága így felveszi. A történet A herceg és a kóristalány forgatása alatt játszódik, aminek a végét néhányan már alig várták, mivel az amerikai színésznő viselkedése csak néha ütötte meg a szintet.
Szóval hogyan is állítja be Monroe-t a film? Annak ellenére, hogy gyakorlatilag többen a pokolba kívánták mégis csodálták..messziről, be nem vallottan. A szexszimbólum végső soron olyan volt, mint egy rakoncátlan kislány, aki csodálkozó szemekkel mered arra, aki véletlenül idegesen, kissé mérgesen szól hozzá. Könnyedén elfelejti szövegeit, gyakran késik a próbákról és a felvételektől, depressziós hangulatban várja, hogy valaki megvigasztalja. Tisztában van vele, hogy mekkora sztár, tudja, hogy kacsintásától milliónyi hideg szív olvad fel, de a hűség, a pontosság és a kitartás nem tartozik az erényei közé. Clark naplója (vagyis inkább film) azonban ezeket nem negatívumként tárja elénk, Marilyn lélekben még csak egy kislány és ez a kis csitri arra vágyik, hogy valaki szeresse ebben a gonosz felnőttekkel, parancsokat, utasításokat osztogató világban. És hát pont Clark volt a közelében, aki minden nap áhítattal tekintett rá.
Simon Curtis rendező lelkesedése mintha a munkálatok előrehaladtával egyre fogyott volna, a tempó a második félidőre egyre csak lassul, olykor leül a történet. A probléma oka abban kereshető, hogy Curtis sorozatokkal foglalkozott, ahol 45 perc után jöhet a The End. Összeteheti a két kezét, hogy a színészek kellőképpen odatették magukat, kihúzták a csávából. Michelle Williams teljes mellbedobással, ragyogóan formálta meg Monroe-t, nem csak csodálatosan fest, de az erotikus kisugárzása is átjött a vásznon. Kenneth Branagh szintén remek, néha már-már karikatúraszerűen hozza a legendás angol színész karakterét. Mint kiderül Olivier ha csak tehette morcos volt Monroe-ra, alig várta, hogy véget érjen a vele való munka, egyszer sem mutatta, hogy mekkora rajongója, csodálója lenne. Ám szabad perceiben folyamatosan a színésznő filmjeit nézte. Eddie Redmayne pedig meggyőzően játszotta Clarkot, akin folyamatosan látszódik, hogy mennyire örül állásának, de annak még jobban, hogy Monroe közelében, mellett, ágyában lehet.
Sajnos a mellékszereplőkkel nem tudtak mit kezdeni. Emma Watson otthonhagyhatta varázspálcáját, de a „gardrobe”-bal foglalkozó lány karakterében nem sok lehetőség rejlett, akár ki is hagyhatták volna. Julia Ormond bújhatott Vivien Leigh bőrébe, hiába játssza tökéletesen róla egy idő után egyszerűen elfeledkeznek, Judi Dench sem járt jobban nála.
Végeredmény? Annak ellenére, hogy a film kissé felszínes és a tempó némi idő elteltével megbicsaklik és egy-két karakterrel kibabráltak mégis a központi témát sikerült élvezhetően tálalni. Azaz láthattuk, hogy Colin Clark szerint milyen ember valójában Marilyn Monroe. Mellesleg ha jobban belegondolunk minden srác és férfi vágyott egyszer, sokáig vagy éppen egy-két pillanat erejéig, hogy olyan helyzetbe kerüljön, mint Clark: Egy általa kedvelt, szeretett szexszimbólumhoz, hírességhez közelebb kerülni, akivel eltölthet néhány feledhetetlen, vidám percet.
Büdzsé: 10 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 14,5 millió dollár
Eddigi összbevétel: 26,3 millió dollár
Címkék: iromány dráma könyvből film 70 % my week with marilyn
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nikodémus 2012.03.14. 18:50:27
Egyébként úgy tűnik, be vagyok oltva Marilyn ellen, mert akárhányszor láttam, semmit sem mozgatott meg bennem. Williams sem, de az tény, hogy nagyon jól játszott.
