Elköltöztünk: filmdroid.hu
Coriolanus
2012.05.04. 19:20 9 komment
William Shakespeare talán legvéresebb darabja az ókori Rómában játszódó Coriolanus. Nem túl ismert darabról beszélünk, amely ritka alkalmakkor kerül a színházak kínálatába, személy szerint én még nem találkoztam a hazai színházak repertoárjában Shakespeare eme örökbecsűjével.
A londoni Almeida Színházban 2000-ben műsorra tűzték a darabot és a címszereplőt nem más játszotta, mint Ralph Fiennes. A színészre olyan mély benyomást tett a darab, és Caius Marcius szerepének az eljátszása, hogy elhatározta filmre viszi az alkotást. 12 évvel később az Oscar díjas színész első rendezésének, Shakespeare eme darabját választotta. Róma városában politikai anarchia uralkodik, a szenátori párt egy része szövetséget köt a rossz életkörülményei miatt lázongó plebejusokkal. Mindeközben külső ellenség a veszedelmes volscusok fenyegetik Rómát. Caius Marcius serege Coriol településnél legyőzi a volscusokat. Ettől fogva neve: Coriolanus. A római politikusok ármánykodása miatt azonban Coriolanust száműzik. Ő a korábbi ellenfélhez, a barbár volscusokhoz menekül. Afidius, a volscus főnök azt ajánlja Coriolanusnak kössenek szövetséget, támadjanak együtt Rómára.
Nagyon erős a történet és rengeteg lehetőség rejlik benne, egy elsőfilmes rendezőnek hálás feladat ezt a művet a mozivászonra álmodnia. T. S. Eliot szerint Shakespeare legjobb tragédiájáról van szó, a Hamletnál is erősebb, George Bernard Shaw pedig úgy gondolta, hogy a Coriolanus az angol drámaíró egyik legjobb komédiája, megítélése szerint ugyanis politikai szatíráról van szó egy hataloméhes vezérről. Érdekes hogy nem ez az első sztárokkal telezsúfolt Coriolanus feldolgozás. 1979-ben Wilford Leach rendezésében Denzel Washington, Morgan Freeman és CCH Pounder főszereplésével készült már egy film az áruló római katonáról.
Ralph Fiennes az egész történetet napjainkba helyezte megtartva William Shakespeare nyelvezetét, ahogyan előtte Baz Luhrmann 15 évvel ezelőtt a Rómeó és Júliában, vagy Richard Loncraine a 17 évvel ezelőtti III. Richarddal tette. Bár a Rómeó és Júlia felejthető darab volt ám a Sir Ian McKellen és Robert Downey Jr. főszereplésével, készült film megmutatta, hogy igenis van létjogosultsága ezeknek a filmeknek. Meggyőződésem hogy a III. Richárd minden idők egyik legjobb Shakespeare filmadaptációja lett az ’53-as Joseph L. Mankiewicz rendezte Julius Caesar mellett.
Fiennes feldolgozásában tehát a szereplők M-16-ossal és Ak-47-esekkel irtják egymást kardok helyett. Ismerősek lehetnek a képek, amelyek visszaköszönnek a filmből, a polgárháborús gerillaharc képeit rendszeresen láthattuk a híradókban az elmúlt években. A leginkább a Balkánon történt fegyveres atrocitásokra emlékeztetnek a képek, ami nem véletlen, hiszen a filmet Pancsova és Kotor mellett, Belgrádban forgatatták. Cirill betűs falfirkák, a híradókban felhasznált felvételek, a három ujjat mutogató katonák és az október 5-i tüntetések a ’90-es évek Balkánja elevenedik meg a szemünk előtt.
Barry Ackroyd operatőr képei szürkék, baljóslóak nagyszerűen illeszkednek a film hangulatához, és a már említett híradós felvételek sem ütnek el a képi világtól, szenny, romok, ipari városok, hiányzik minden szépség a képekből de épp ezért is ilyen nagyszerű. Fiennes rendezői teljesítménye dicséretet érdemel. Az akciók karakánok, erőszakosak és tele vannak érzelmekkel, Shakespeare sorait nem csak eldarálják a színészek, de megtöltik érzelemmel is. Nagyon jó benyomást tettek a színészek, mindenkinek elég időt ad a rendező arra, hogy a saját lírai monológjába teljesen beleélje magát. Fiennes okosan olyan szereplőkhöz nyúlt, akiknek a kisujjában van a Shakespeare-i színjátszás.
Vanessa Redgrave elképesztően hatásos és erős alakítást nyújt a címszereplő anyjaként. Brian Cox a brit színjátszás egyik nagy öregje, számára igazi jutalomjáték volt, hogy a színpad után itt is Shakespeare-t játszhatott. Gerald Butler Coriolanus ellenfeleként tűnik fel és újfent nem kell csalódnunk benne. Tullus Aufidius szerepében egy sokkal fenyegetőbb és félelmetesebb karaktert kapunk, mint amit láttunk tőle a 300-ban. Számomra a főszereplők közül a leggyengébb teljesítményt a rendezői teendőket is ellátó Fiennes nyújtotta. Végig nagyon kemény volt, jól állt neki a zsarnoki karakter, de egyszerűen nem tudtam azonosulni vele. Hiába árulták el, hiába árul el mindent, amiben hitt semmit nem látni rajta csak azt a brutális kemény nézést, amit már említettem. A rajzfilmszerű gonosz ábrázattal, ezzel a kinézettel és a folytonos gonosz nézéssel, olyan volt mint egy rossz James Bond film főgonosza. Kicsit csalódás volt nekem, tudva azt, hogy képes ő olyan teljesítményre, mint teszem azt a Schindler listájában láttunk tőle.
Ahogyan már említettem a film nyelvezete hű marad Shakespearehez emiatt egy kicsit fura lehet, hogy harc közben például a sebesült katona egy hősi monológot mond el és nem üvölt a fájdalomtól a lőtt sebét látva. Viszont ha van valami, amihez hűnek kell maradni egy Shakespeare feldolgozásnál az a nyelvezete, annak, szentnek és sérthetetlennek kell lennie. Egyáltalán nem nyúltak hozzá az angol író soraihoz, mégis megtudták oldani, hogy ne tűnjön teljesen élet idegennek a modernkorba helyezett történet ezekkel a dialógusokkal.
A film alatt futó magyar felirat az eredeti Petőfi Sándor fordítás, ami 1848 májusában, látott napvilágot. Már csak ezért is érdemes megnézni a filmet. Összességében elmondhatjuk, nem egy könnyű filmről van szó. Ha valaki nem szereti William Shakespearet és az ő nyelvezetét annak nem ajánlom a filmet. Aki viszont a színházi világ rajongója annak igenis élvezetes kikapcsolódást nyújt a film, mert ez nem egy hétköznapi feldolgozás. Ralph Fiennes rendezői debütálása jól sikerült, csak így tovább. 75 %-ot megérdemel a film.
Címkék: kritika iromány dráma 75 %
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nikodémus 2012.05.04. 21:32:26
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2012.05.04. 21:41:06
ReForma 2012.05.04. 22:32:11
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2012.05.05. 11:06:21
Maya-- 2012.05.05. 21:13:53
FayeFaye 2012.05.06. 11:30:55
BeniMan 2012.05.06. 11:33:39
