Pókerarcok (Rounders) -1998

2008.05.13. 20:02 koimbra 3 komment

A dolog lényege a következő, ha nem szúrod ki az első fél óra alatt ki a balek az asztalnál, Te magad vagy a balek

'A gatyádat” -mondja Terence Hill a Különben dühbe jövünk klasszikusban az ellenfelének póker közben. Ezer és egy filmben láthattunk rövid vagy hosszabb ideig tartó póker játszmákat, de kevés az a film, aminek a tényleges középpontjában maga a játék áll. A Ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső egy-két jelenetében van szó pókerről, bár az egyik főszereplőt alaposan kifosztják azokban a menetekbne. A Maverick fő szála is a kártyáról szól, de ott inkább a poénok sokasága áll a középpontbban. Ha pedig pókeres alapfilmről beszélünk, akkor sokaknak elsőre a Pókerarcok ugorhat be, más jobb alkotás híján, amit több év után néztem meg ismét, miután a Tilt sorozatban csalódtam.

A film elején Mike McDermott (Matt Damon) éppen a dugipénzét szedi össze, hogy aztán azt kamatoztassa az esti zsugázás közben. A nagy meccs során elég jól áll a szénája, de... terve nem válik be, bármilyen nagy ász is, a pénzét bebukja, a környék legjobbja Teddy KGB ismét győzedelmeskedett. Ezért Mike úgy határoz leteszi a kártyát és tisztes melóval szerzi meg az egyetemre valót. Aztán persze kijön a sittről egy régi haverja, becenevén egyszerűen csak Féreg (Edward Norton) és ráveszi Mike-ot, hogy ugorjon vissza a szerencsejáték világába, Mike pedig újra a kártyaasztaloknál leli magát és Féregnek köszönhetően egy jó pár ezres tartozást is maga mellett tudhat, amit ha nem fizet vissza, Teddy KGB-vel kell szembenéznie.

A szereposztás tökéletes. Edward Norton jól hozza a szerencsejátékfüggő figurát, Matt Damonra se lehet egy szavunk se, így karrierje hajnalán. John Malkovich mellékszereplő ugyan, de mégis talán még ennyi idő után is őt emlegetik, ha a filmről van szó. Teddy KGB szerepében zseniális. Famke Janssen pedig szexi, jól néz ki és nem is lóg ki a filmből. John Turtorrot nem nagyon látjuk játszani, mégis elhisszük, hogy lejátszana mindenkit a kártyaasztalnál, ha arról lenne szó.Ő az, aki csak a megélhetését játszik, nem nyer se többet, se kevesebbet. Martin Landau egy kis szerepben tűnik fel, ő az egyik egyetmi prof, aki akármennyire is jó fej, abban biztosak lehetünk, hogy senkinek nem fog az tanára pénzt (ráadásul tízezer dollárt adni) arra, hogy játszon.

Egy birkát sokszor meg lehet nyírni, de megnyúzni csak egyszer

Szerencsejáték: lehet úgy hozzállni, mint Féreg, aki kockára tesz mindent vagy úgy, mint Turtorro, akinek a kisujjában van minden, mégis se használja ki a tudását. De ha belecsobbansz ebbe a világba, kiszállni nehezen tudsz, ha pedig úgy érzi az ember, már nem érdekli többet ez a játék, annak annyit mondanék: Kutyából nem lesz szalonna és az

Az élet pókerjátszmájában a nőket elviszi a bank.

Miről is szól pontosan a film? Sok mindent bele lehet magyarázni, személy szerint ugyanazt szűrtem le, mint a többi szerencsjátékkal kapcsolatos filmben. Nem elég a szerencse, kell a tudás és a reakciók felismerése. John Dahl filmje leköt, elszórakoztat és egy dologban biztos vagyok: soha, de soha nem sikerült még kitalálnom milyen lap van a másiknál és nem tudtam olvasni egy reakcióból se, tehát a nagy tétes póker nem nekem való.

Büdzsé: 12 M $
Amerikai bevétel: 23 M $

imdb: 7,3

Címkék: iromány 90 %

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.