Elköltöztünk: filmdroid.hu
Hart háborúja (Hart's War)
2008.09.24. 16:34 2 komment
A 90-es évek végén és az új évezred elején kaptunk a filmvásznon némi háborús hullámot, amely aztán amilyen gyorsan jött, el is vonult. Láthattuk, ahogy a bátor katonák megmentik Ryan közlegényt, Terrence Malick is elvitte a nézőket a második világháborúba Az őrület határán alkotásában, láthattuk a Sólymot végveszélyben és Mel Gibson is katonává vált (Katonák voltunk). És Bruce Willis sem maradhatott ki ebből, Colin Farrellel együtt szerepelt a Hart háborújában.
Hart hadnagyot (Colin Farrell) a németek elfogják a második világháború alatt, miután kihallgatták egy hadifogolytáborba szállítják. Nem sok idő telik el, mikor a fehérekkel teli táborba két néger pilótát hoznak, de a tábori lakók többsége rasszista, az egyiküket a fogvatartók megölik egy vétség miatt és mikor gyilkosság történik a rabok között a másik négert gyanúsítják. McNamara ezredes )Bruce Willis) ragaszkodik ahhoz, hogy ők vizsgálják ki az ügyet rendes bírósági körülmények között, amibe bele is megy a német parancsnok, Hart pedig elvállalja a pilóta védelmét.
A németek itt nem arcnélküli gyilkolni vágyó állatok, a parancsnok sem egy megszállott karlendítő náci, olykor már néha szívélyesnek hat A hadifogolytábor sem egy teljesen lepukkant, mindenféle etikát nélkülöző láger, de azért nem vidámparkként kell elképzelni. Itt is megvan a rend, McNamara ezredes rendet tart a foglyok között, a rabok kis barakkokban laknak, minden nap kapnak ételt, néhány rab pedig az őrökkel seftel. Megismerjük néhány ember motivációját, jellemét, Hart hadnagy pedig szintén valamelyest kirekesztettként érzi magát, hisz őt már a táborba kerülése első perceiben hazugságon kapják, ezért rá is valamelyest ferde szemmel néznek.
A film nem is inkább háborús kategóriába sorolható, mivel akció alig van benne, nem jönnek a tankok és nem masíroz a hadsereg az utakon, gyakorlatilag a játékidő 80 %-a egy helyen játszódik, a csata inkább a tárgyalóteremben zajlik, akár még színdarab is lehetne, ezért egy kicsit fura, hogy erre 70 milliót költöttek el. Egy hollywoodi stúdióban le lehetett volna forgatni az egészet, nem kellett volna Prágába menni ezért.
Néhol kissé hihetetlenné válik a történet. Azt még elfogadja az ember, hogy egy német tiszt áldását adja egy ilyen tárgyalásra, de hogy még a tárgyaláson is részt vegyenek az kissé röhej (szerintem). Szintén furának hat, mikor a német fővezír kedélyesen elbeszélget Harttal. Lehet, hogy kukacoskodásnak hat, de ezt kissé nehezen fogadtam be.
Gregory Hoblit a Hart háborúja előtt olyan filmeket szállított, mint a Letaszítva vagy a Frequency, amelyek igazán élvezhető alkotások voltak. Ez a film azonban csak egy gyenge közepes, ahol nem tudja a feszültséget megteremteni és valahogy akkor is ott motoszkál az emberben az, hogy Bruce Willistől azért egy rendes háborús filmet vár az ember (amit azért később pótolt a Nap könnyeivel), nem pedig egy tárgyalótermi drámát.
Előállítási költség: 70 millió dollár
Amerikai bevétel: 19 millió $
Eddigi bevétel: 32,2 millió $
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
McDon 2008.09.24. 17:49:27
