Elköltöztünk: filmdroid.hu
Pokolba taszítva
2009.09.09. 20:30 10 komment
Sam Raimi (Evil Dead, Pókember) gyermekké tesz minket. Visszaidézi legkorábbi félelmeinket a sötéttől, az árnyaktól, a furcsa hangoktól, a csúf boszorkáktól és patás ördögöktől, de ami a legfontosabb: az ismeretlentől.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy vidéki kislány, Christine (Alison Lohman), aki megnyerte a helyi Farm Szépe versenyt. Aztán gondolt egy merészet és felköltözött a nagyvárosba, ahol elnyert egy tisztességes hitelügyintézői állást és a herceg szerelmét. A herceg édesanyja azonban nem nézte jó szemmel, hogy kisfia annyira ragaszkodik ehhez a jött-ment senkihez, hogy talán még feleségül is venné, ezért a pár tündérmesébe illő élete komoly veszélybe került.
A Pokolba taszítva szkriptje viszont paradox módon itt vesz 180 fokos fordulatot és megy át misztikus horrorba. Christine ugyanis olyannyira meg akarja mutatni a világnak, hogy ő már nem az a duci kis farmerlány, hanem komoly, érett, karrier előtt álló nő (aki igenis méltó arra, hogy egyszer királylány legyen), hogy a mese dramaturgiája szerint végzetes hibát vét: elutasítja egy bizonyos Sylvia Ganush (Lorna Raver) hitelhalasztási kérelmét. Ganush asszonyról hipp-hopp kiderül, hogy nem csak, hogy a külseje visszataszító (de valami elementáris erővel), hanem a belseje is a legaljasabb mértékig vásott. Megvárja Christine-t a parkolóházban, megpróbálja megölni, de miután nem sikerül neki, a halálos Lamia átokkal sújtja.
Az átok úgy működik, hogy az áldozat az első nap csak a balszerencse szelét érzi, aztán a második napon már látni és érezni is kezdi a pokol árnyait, végül a harmadik napon megnyílik a föld és elragadja az alvilág.
Megvan tehát a népmesei hős (a tisztalelkű, ártatlan lányka), a fordulat (a gondtalan gyermeklét utáni hirtelen felelősségvállalás), a gonosz ellenfél (a csúf boszorkány), a küldetés (az átok megtörése), és a misztikus időkorlát (a 3 nap).
És miután így kialakításra kerültek a keretek, felállt az egyszerű szabályrendszer és bemutatkoztak a végletekig archetipizált karakterek, a néző annyira mélyre süllyed gyermeki önmagában, hogy garantált a felhőtlen szórakozás-ijesztgetés. Felnőttes kontrollunk már csak azért is kikapcsol, mert első pillanatban azonosulni tudunk az ártatlan áldozati báránnyal, igaz, nem azért, mert az színtisztán Jó, hanem mert egy igazi gyerek: bárki áll is mellette, a harcával egyedül van, dacosan-hisztérikusan követeli a segítséget, belátás vagy azonnali megbánás helyett éktelen haragra gerjed. És akárcsak a mesebéli kolduslegénynek, akinek egy nap alatt kell feltörnie a földet, elvetnie és learatnia a búzát, majd abból kenyeret sütnie a királynak, Christine-nek is lehetetlen a próbatétele. Nem csak, hogy a földöntúli erőket kell kijátszania, még nagyon is profán dolgokkal is kell foglalkoznia, úgy, mint vízben, földben, levegőben, állati és emberi váladékokban való megmártózás. Ez utóbbiak és az előszeretettel alkalmazott panelek (vagy kevésbé szépen: klisék), sőt, a helyzetkomikumok az adott pillanatban meg-megtörik a megszokott ritmust, de mégis illeszkednek a koncepcióhoz, miszerint ha kikapcsolják a kognitív funkcióinkat, akkor milyen könnyen átbillenthetőek az alapvető érzelmeink (öröm, bánat, harag, félelem, meglepetés, és undor) egymásba.
Raimi vizuális eszközei sem különböznek a szkript stílusától, az ördögök helyett csak falra vetített árnyakat, a sátán/démon helyett csak beszélő kecskét, a pokol helyett csak a járdaszélig fel-felcsapó lángokat látunk, de mind-mind kiválóan működik. Gond is volna, ha mindent a szánkba rágnának, hiszen végre elérték, hogy a sok-sok év alatt látott csillogó, vizuális hulladék után újra a saját fantáziánkat használjuk.
A filmben végül elvarrják a népmesei elemeket, egy csavarral oldják meg az ősi, égető kérdést, hogy lehet-e a békából királylány, és kizökkentenek minket a fantáziálásból. Kár érte, de ezt csak a kis lelkem mondja - az eszem fennen kárörvend ennek a gonosz, cinikus és nagyon is racionális befejezésnek.
Címkék: horror iromány drag me to hell elanor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2009.09.09. 19:32:23
Szomorú, hogy ő csinálja a Pókember 4-et és a WoW filmet. No sebaj.
Tipca 2009.09.09. 21:05:41
Rorschach · http://lowfast.blog.hu 2009.09.10. 05:48:34
De a második rész, az odabasz. Az azóta ikonná vált láncfűrészkéz is ott tűnik fel.
Ez a film meg jónak tűnik a leírás alapján, bár én nem szeretem a humort a horrorfilmekben, de attól még lehet jó ( lásd Evil Dead 2 )
freakin' · http://azutolsoakciohos.blog.hu 2009.09.10. 09:05:24
RnR (törölt) · http://kulturmix.blog.hu/ 2009.09.10. 12:05:21
