Elköltöztünk: filmdroid.hu
A vámpír árnyéka (Shadow of the Vampire)
2009.12.20. 18:46 6 komment
Képzelj el egy "őrült" rendezőt, aki megszállott módon akarja megalkotni a tökéletes filmet, a lehető leghitelesebb színészekkel, azaz nem is színészekkel, hanem valódi emberekkel, akik saját magukat alakítják. És mi van, ha ez a tökéletes film történetesen a Vámpírról szól? Hogyan is lehetne az tökéletes, ha nincs benne igazi vámpír?
Ugorjunk tehát vissza, pontosan 1922-be az időben, amikor is Murnau (John Malkovich) a Nosferatu forgatásába kezd. Már javában tart a forgatás, de még mindig nem derül ki, ki fogja alakítani a vámpírt. Vajon mit titkol a rendező? Miért tart egy palack vért a kosarában?
Amikor egyik éjszaka sorra kerül az első vámpíros jelenet, kiderül, hogy Murnaunak sikerült szerződtetnie egy igazi vámpírt, Orlock grófot (Willem Dafoe), természetesen a legnagyobb titokban, Max Schreck "művésznéven" alkalmazza. Fizetségként nem kér mást, - ha ugyan hihetünk neki, - mint a gyönyörű hősnőt, kinek a történet szerint is kiszívná a vérét. A vámpír - Nosferatu - a patkányszerű vámpír (nem pedig a Lugosi Béla által megteremtett klasszikus Drakula), akiben semmi emberi és semmi szépség nincs. Magas, sovány, görnyedt hátú, lehetetlenül hosszú körmökkel rendelkező, első látásra ijesztő és sajnálatra méltó figura is. Van benne valami nyugtalanító, érezni lehet benne a visszafojtott gonoszságot. Az egész stáb retteg a jelenlétében, kivéve Murnaut.
John Malkovich minden szerepben kiváló, ez a nyafogó, törtető rendező meg különösen illik hozzá. Willem Dafoet pedig annyira elmaszkírozták, hogy nyomokban sem fedezhetjük fel benne azt az arcot, akit a Krisztus utolsó megkísértésében ismertünk meg. Mindketten zseniálisak, és a többi szereplőt sem lehet elmarasztalni.
A végeredmény meglehetősen eredeti. A vámpír árnyéka egyszerre tartalmazza a fekete humort, a horrort, a drámát, egy újabb Faust-újraértelmezést, ugyanakkor komoly kritikát is fogalmaz meg a filmesek világáról. Határozottan nem nevezhetjük (ál)dokumentarista jellegű alkotásnak, de mégis, mintha az eredeti Nosferatu forgatásának hű bemutatatására szolgálna, sajátos werkfilm, de mégsem az, egy film, mely egy film készítéséről szól. Talán első látásra furcsa lehet, hogy egy valóban megtörtént eseményhez nyúl a film, hiszen, a Nosferatut mindenki ismeri, a maguk a szereplők is valaha élt hús-vér emberek voltak, s az eredeti filmből "lopott" jelenetek csak még jobban érzékeltetik annak eredetiségét. Ez a tény rendkívül hátborzongatóvá teszi filmet. Nem elég, hogy "horror", még a hideg futkos a hátunkon, mert valahol mélyen elhiteti, hogy valóban léteznek vámpírok, s ez azért mégiscsak félelmetesebb, mint, amikor a vér fröcsögését látjuk a vásznon, de a mozi után visszacsöppenhetünk a valóságba. És akkor még nem is beszéltem a film végén található csavarról, mely által az egész történet új értelmezést nyer. Nem tökéletes film, itt-ott még talán unalmas is, de összkép mindenképpen eredeti. Felejthetetlen alkotás.
Kedvcsináló trailer:
Címkék: horror iromány dráma 100 % a vámpír árnyéka
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
balukaaaa teh master · http://gothic-risen.blog.hu/ 2009.12.21. 07:07:07
www.cinemassacre.com/new/?p=3738
nothing_fancy 2009.12.21. 09:28:29
sourcerror 2010.01.11. 00:27:21
VVega · https://debugme.eu/ 2010.01.11. 02:01:59
A Nosferatu pedig zseniális film, feszült, tökéletes zenével, igazi horror, melyet mindenkinek erősen ajánlok. Szerintem köröket ver a '31-es Draculára.