Elköltöztünk: filmdroid.hu
Narancs és kékeszöld: digitális színezés
2010.08.27. 15:12 9 komment
Néhány hónappal ezelőtt olvastam Todd Miro blog bejegyzését a hollywoodi filmek egységes, két pólusú színskálájáról, ami teljesen megváltoztatta, hogy hogyan nézek filmeket. Miro egy teljesen nyílvánvaló dologra mutatott rá, ami addig valahogy soha nem tűnt fel, talán mert mindent áthat ez a jelenség, de azóta mindenhol ezt látom: pár éve minden hollywoodi film kékeszöld és narancssárga! Leginkább Shia Leboeuf feje.
A járvány 0. betege a Coen testvérek 2000-es Oh brother, Where Art Though? c. filmje, az első film amit digitálisan számítógépre szkenneltek létrehozva egy digitális köztest (Digital Intermediary). Innentől kezdve a ’digitális színezők’ teljhatalommal bírnak a kép fölött, és minden aspektusát meg tudják változtatni - az Oh, Brother esetében feltekerték 11-re a szépiát. Itt jön a képbe a komplementer szín elmélet, amire talán mindenki emlékszik általános iskolából, miszerint a színkörön az egymással ellentétesen elhelyezkedő színek fokozzák egymás intenzitását. Ha ezt az emberekre alkalmazzuk, akik általában kitöltik a filmek nagy részét, a bőrszínük a sárgás-narancssárgás árnyalatokban helyezkedik el, aminek az ellenpárja a kékeszöld. És hogy lehetne könnyebben elérni, hogy a színészek „kiugorjanak” a vászonról, mint mindent kékre festeni körülöttük?
Tegnap a Guradian-ben is megjelent erről egy írás Miro nyomán, amiben megkeresték Stefan Sonnenfeld vezető hollywoodi színezőt, aki többek között a Transfomers filmeken is dolgozott. Sonnenfeld szerint a színezés (colour grading) manapság már elengedhetetlen, mert a filmek különböző elemeit különböző formátumokban veszik fel, és a színezés, a kontraszt és a fény megváltoztatásával tudnak egységes kinézetet létrehozni és integrálni a speciális effektusokat, ezért ez az utómunkálatok egyik legfontosabb mozzanata. A digitális színezés szintén elengedhetetlen a 3D-s filmeknél. Az Alice in Wonderland esetében pl. külön színpaletta készült a 2D-s és a 3D-s verzióhoz, mert az utóbbi nagyobb színmélységet igényel. A digitális színezés másik tünete a teljesen deszaturált akció jelenetek, amit először a Saving Private Ryan partraszállós jelentében láthattunk. Állítólag a letompított színek a néző agyának legmélyebb rétegeire hatnak, mert felidézik a „küzdj vagy menekülj” ösztön adrenalinnal fűtött állapotát. Ez utóbbi nem tudom, mennyire igaz, de az biztos, hogy ez egy olcsó eszköz a ’piszkos és valósághű atmoszféra’ megteremtéséhez.
Címkék: iromány transformers 2 iron man2 wolfman narancs és kékeszöld
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Shyllard 2010.08.27. 16:25:23
Brekicc 2010.08.27. 17:03:54
Sztem már nagyon nincs olyan film amire ezt ne engednék rá, pont ezért hogy egységes legyen a színvilág. De nemcsak a sárga-kék van ebben, hanem pl. ott vannak a fincher filmek, amik általában barnás tónust kapnak(hetedik,harcosok klubja) v. a Mátrix, ami zöld lett.
Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2010.08.27. 18:27:42
DEW3yl · http://dew3yl.wordpress.com 2010.08.27. 19:01:19
Tapló Terepjáró · http://taploterep.blog.hu/ 2010.08.27. 19:56:53
az, hogy a filmekben ezt újabban digitálisan teszik, olyan mindegy
mi ebben akkora szenzáció?
