Elköltöztünk: filmdroid.hu
Röviden: Inside Job (2010)
2011.03.25. 19:00 26 komment
Az Inside Job kapta idén a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscart, ennek ellenére, tudtommal, nincs magyarországi forgalmazója (DVD-n már kapható). Pedig ez a film mindenkit érint, aki az elmúlt három évben nem egy kő alatt élt, és hallott a gazdasági válságról. Hacsak nem politikus vagy bankár, mert akkor nem lehet neki újat mondani. A hivatalos szinopszis szerint: „Charles Ferguson Oscar díjra jelölt rendező filmje, mely elsőként világít rá a megdöbbentő igazságra a 2008-as pénzügyi válság mögött. A globális gazdasági válság, ami több mint 20 trillió dollárba került, és amelynek eredményeként emberek milliói veszítették el állásukat és az otthonukat. Az Inside Job alapos kutatáson és az üzletág bennfenteseivel, politikusokkkal és újságírókkal készített interjúkon keresztül mutatja be a csaló üzlet felemelkedését, és lerántja a leplet a mérgező összefonódásról a politikusok, a szabályozók és az egyetemi professzorok között.”
Ez nem egy Michael Moore iskoláját követő dokumentumfilm, mint mondjuk a Supersize Me, ami éppanyira szórakoztatás, mint információ, és a fikció és valóság határmezsgyéjén egyensúlyoz. A film showmanship helyett engedi a tényeket magukért beszélni – vagyis Matt Damon narrátort beszélni a tényekért – de ez lehetett volna a pontos idő hangja is, mert az alapanyag magában is elég lebilincselő. Ferguson a háttérben marad, csak a kérdéseit lehet hallani, a kamera végig az interjúalanyokat figyeli, akiket időnként sikerül nagyon kellemetlen helyzetbe hoznia. Talán még a válaszoknál is árulkodóbb, amikor az alany azt kéri, hogy most kapcsolják ki a kamerát, vagy azoknak a listája, akik nem voltak hajlandóak nyilatkozni. Az Inside Job nagyon világosan építi fel az érveit négy részben – I. Hogy jutottunk ide?, II. A buborék, III. A válság, IV. Felelősség – végigveszi a különböző okokat, a bónusz kultúrát, a szabályozás erózióját az elmúlt harminc évben, a forgóajtó effektust, ahogy pénzemberekből lesznek politikusok és politikusokból pénzemberek, és a megdöbbentő átfedéseket az objektív tanulmányokat publikálni hivatott tanárok, elemzők, egyetemek és a pénzintézetek között. Egyszerű grafikonok segítségével magyarázza el az olyan komplex pénzügyi fogalmakat, amiket az elmúlt években szinte naponta hallottunk, mint „credit default swaps” vagy „derivatives”. Nem állítom, hogy ezután el tudnám magyarázni valakinek, hogy ezek micsodák, de most először éreztem, hogy kezdem átlátni, milyen mértékben is vágtak át bennünket, és milyen felháborító, hogy nem hogy egyik felelős sincs börtönben, hanem legtöbben az állásukat és a vagyonukat is megtartották. Ha mindezek után bárkinek is az lenne a benyomása, hogy ez egy száraz egyetemi előadás vagy diavetítés, biztosíthatom róla, hogy nem az: a kimerítő háttérmunkának, a jól feltett kérdéseknek és a dinamikus szerkesztésnek köszönhetően az Inside Job van olyan izaglmas, mint akármelyik politikai thriller, talán még inkább, mert a mai napig érezzük a valóságban az utórezgéseit.
IMDb: 8,1
Rotten Tomatoes: 98%
http://www.sonyclassics.com/insidejob/
Címkék: oscar iromány röviden inside job
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A belső meló 2011.04.06. 07:58:00
Trackback: Zeitgeist 3: a sorok között olvasni 2011.03.31. 13:56:40
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Shyllard 2011.03.25. 19:52:00
ForgerON · http://filmdroid.blog.hu 2011.03.25. 21:13:52
Tényleg jó az írás! Alkalmi, de mindenképpen érdekes film.
game ower 2011.03.25. 21:43:03
Shyllard 2011.03.25. 23:19:08
Am most végeztem a filmmel, nem volt semmi és eddig nagyjából semmit sem értettem ebből az egészből, viszont most minden tisztázódott. Persze nem objektív, lehet, h itt-ott vannak pontatlanságok, de érdekfeszítő doku volt.
game ower 2011.03.26. 08:31:19
suo tempore 2011.03.26. 10:59:22
vagy ez már a konteó konteója?
Sanosuke 2011.03.26. 13:37:56
őket nem érdekli, sőt még örülnek is neki, úgysem tehetünk ellenük semmit sajnos.
csak az arabok egy része és a távol kelet veheti fel velük a harcot
Shyllard 2011.03.26. 13:55:31
filmfreak paul · http://filmfreaks.blog.hu 2011.03.26. 13:56:27
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.03.26. 14:24:06
efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.03.26. 14:25:12
duckit · http://gonduzo.blog.hu/ 2011.03.26. 21:41:25
kevlar · http://haerdekel.blog.hu/ 2011.03.27. 01:29:53
Véleménye persze felőlem mindenkinek lehet bármilyen ezekről a dolgokról is, de olyan jó lenne ha nem jönne ez be ide. Én legalábbis örülnék neki.
chevyfan 2011.03.27. 18:18:33
ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.04.21. 04:32:05
Ezt előre lehetett tudni... Aki úgymond "csődbe ment" az vagy loser volt, vagy simán csak így szállt ki... vagy még nagyobbat nyert :D
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.11.15. 16:41:39
a politikusok többségének fogalma sincs a rendszerről ,nem is érdekli, szerintem még orbán se tud semmiről, persze ez a jobbik eset, ha nem teljesen áruló
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.11.15. 16:45:54
én nem nagyon értettem ezeket, tehát nem jól magyarázták el közérthetően úgy érzem kis sznobság miatt nem tettek le a szakmai zsargonról és kár hogy nem voltak teljesen közérthetőek
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.11.15. 16:48:57
viccesek a történelemkönyvek is.
a forradalmak is kitörnek egyszer, akármekkora is egy diktátor, eléggé gyermeteg és szintén összesküvéses az érvelésed, mintha az ateista vallással cáfolná Istent
lehetnek ezek a dokuk ilyen miniforradalmak.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.11.15. 17:30:56
a jog és morál mióta szubjektív?
egy kisebbségnek, szubkultúrának lehet hogy az, de a közösségnek soha
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.11.15. 17:40:05
és ez poén?
világos, hogy a föld leggazdagabb bankárcsaládja, a Rothschildek anyagilag igencsak nagyon hozzájárultak izrael megalapításához és fenntartásához, ők zsidók, cionisták, tippem szerin nagyon sok más bank mögött is ők állnak, amerikában azt hitték egy időben, hogy a Wartburgok a leggazdagabbak, aztán kiderült, hogy ők csak a Rothschildok cselédei.
világos, ha a fenti pozícióban lévő cionista, filoszemita, az lesz az alatta lévő szinteken is ,meg kell csak nézni példaként egy vállalatot, ahol milliós negyedévi prémiumok vannak: teljesen átveszik a főnök értékrendjét
mert minél több a pénz, annál inkább lesznek szervilisek az alattvalók, és ezt természetesnek veszi a beosztott menedzser, észre se veszi, hogy átvette a főnöke értékrendjét, csak a fizetés számít, a prémium, és a pozíció féltése. azt mondja, és azt teszi amit a főnöke akar
így lesz cionista az egész egyesült államok, és gyakorlatilag a világ nyugati része, ez elv alapján.
tudtad, hogy az usa több segélyt juttat izraelnek, mint a Föld összes többi országának együttvéve?
nincs több kérdésem
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.11.15. 17:42:34
mármint soros. az angolok nagyon "szeretik" állítólag, azóta amióta spekulált a fonttal.
ebből lett milliárdos, mintha a filme ki lenne írva a neve alá, hogy milliárdos, és emberbarát?? jól láttam?
Shyllard 2011.11.15. 19:14:40
nikodémus 2011.12.02. 19:18:51
A filmhez: nemrég sikerült megnéznem, s nagyon örültem neki. Én a derivatívákkal kapcsolatos információkat tartom a legértékesebbnek, ill. azt, hogy szépen bemutatja: ez a közgazdasági vonulat távolról sem ideológiamentes "tudomány v. szakma", hanem nagyon is elfogult - konkrétan: neoliberális eszmei alapokon nyugvó - ideológia. Mindazonáltal nem e film találta fel a spanyolviaszt, ezekről a dolgokról nagyjából lehetett tudni régebben is.
A legizgalmasabbak számomra a film nézése közben bennem felmerült párhuzamok. 1. Különösen tanulságos a látottak fényében Magyarország 2002 óta űzött gazdaságpolitikája. A konzekvenciákat akár pártpolitikai szinten is le lehet vonni - nem fogom, nem akarok ilyen vitába bonyolódni.
2. Igen árulkodó, hogy a film Európát, az EU-t és az IMF-et (konkrétan Dominic Strauss-Kahnt) halványan pozitív színben tünteti fel az amerikai pénzügyi világhoz képest. Khm, manapság mintha szinte az ellenkezőjéről győződnénk meg nap mint nap... Ott szinte hangosan felnevettem, ahol bemutatják azt az Amerika-figyelmeztető nyilatkozatot, melyet európai államok pénzügyminiszterei/bankvezérei írtak alá. soroljam, kik? A görög, az olasz, a spanyol... Hogy is állnak ők mostanság - kb. hasonló derivatíva-tranzakciók (plusz Brüsszel átvágása) nagybani megjátszása után?...
Erről kéne elgondolkodni.