Mechanikus narancs (Clockwork Orange)

2011.08.13. 13:00 BeniMan 15 komment

Anno a Szárnyas fejvadászról azt írtam, hogy nem egy könnyen emészthető darab és a megértéséhez, megnézéséhez kell egyfajta érettség.  Ezek a jelzők a Mechanikus Narancsra hatványozottan igazak. Anthony Burgess megfilmesíthetetlennek tartott regényét Stanley Kubrick az eredeti mű sajátos hangulatát megőrizve, rendkívüli képekkel, hangokkal, hangulattal és nyelvezettel álmodta vászonra. A Mechanikus narancs mai napig a filmművészet egyik legsokkolóbb alkotása, amely rengeteg elismerést kapott mégis talán az egyik legellentmondásosabb alkotás. Az Entertainment Weekly a 16. legellentmondásosabb filmnek választotta. A Premiere magazin pedig beválasztotta minden idők 25 legveszélyesebb filmje közé. Az Amerikai Film Intézet „Sci-Fi” listáján az előkelő 4. helyen van és az American Film Institute minden idők 60. legjobb filmjének választotta.

Felemás fogadtatásban részesült a film. Több kritikus az egekbe magasztalta és 4 Oscar díjra is jelölték köztük a Legjobb Film kategóriában, ám legalább ennyi kritikus támadta Kubrickot, többek szerint soha nem szabadott volna elkészíteni ezt a filmet. Az Egyesült Királyságban 1971-es bemutatása után, Kubrick visszavonatta a filmet 1973-ban, mivel felesége és a családja több halálos fenyegetést kaptak, valamint Angliában több olyan bűntényt is elkövettek, köztük gyilkosságot, nemi erőszakot, amelyről a tárgyalás során kétséget kizáróan kiderült, hogy az elkövetőket a film ihlette. Csak 2000-ben adták ki újra a filmet Nagy Britanniában. A Mechanikus Narancs egy kegyetlen, démoni szatíra a tökéletlen jövőről. Egy zseniális rémálom, amelyet kényelmetlenül közelinek érzünk és zavaróan valóságszerű. Kubrick zseniálisan, nem helyezi el az időben a filmet, így nem tudjuk, hogy a közeli vagy a távoli jövőt mutatja be a rendező. Az erőszak teljesen stilizált, álomszerű, abszurd. Feltűnnek Kubrick filmjeinek sajátosságai. Hosszú perceken át tartó snittek, "kocsizó" kameramozgással, amint végighaladunk egy jellegzetes belső téren. Az arcokról készült közelképek, a narráció használata és a minden filmje végén használt "The End" felirat. A forgatókönyv alapja Anthony Burgess 1962-es regénye. A világ, amelyet bemutat egy jövőbeni társadalom, amelyben erkölcstelen hedonista fiatalok uralják az utcákat, az idősebb generáció visszavonult a zárt ajtók mögé és a rendőri állam már nem tartozik elszámolással senkinek. A filmben a politikai szélsőségek bemutatásánál is nagy gonddal járt el Kubrick. A belügyminisztert egyenesen a náci propaganda miniszterről, Goebbelsről mintázta. Milena Canonero jelmeztervező remek munkát végzett. Ezt elmondhatjuk a művészeti vezetőkről is, Russell Hägg és Peter Shields nagyban hozzájárult, hogy a film ilyen színvonalon készüljön el. A látványvilág kialakításakor a hatvanas-hetvenes évek képzőművészeti neo-avantgardjára támaszkodtak. Funkcionális városi apartman házak, ultramodern külvárosi otthonok, lerobbant utcák és csarnokok, pszichedelikus diszkó, pazar lemezbolt tárul a szemünk elé. A Korova tej bár névadója az orosz tehén szó. A falon látható Moloko írás pedig azt jelenti, hogy tej. A bárban lévő szobrokat Allen Jones tervezte, a falon lévő festményt pedig megjelenik Kubrick másik remekművében a Ragyogásban.

A film egyik nagy erénye továbbá még a zseniális zenei aláfestés.  A 2001: Űrodüsszeiától kezdve Kubrick egyetlen filmjéhez sem készíttetett eredeti zenét, hanem már létező zeneműveket használt fel. Itt ötvözte a különböző klasszikus zenei részleteket, különösen Beethoven 9. szimfóniáját, amely végig kíséri szinte az egész filmet, és Walter Carlos elektronikus zenéjét. Különösen Purcell elektronikusan eltorzított gyászindulója zseniális. Gene Kelly legendás „Ének az esőben” című klasszikusa is felhangzik McDowell előadásában. Érdekes történet ez is, hiszen Kubrick négy teljes napot töltött az író feleségének megtámadásának a jelenetével. Túl konvencionálisnak találta, ezért megkérte McDowellt, hogy táncoljon és énekeljen a jelenet közben. A színész egyetlen dalra emlékezett, ez volt az Ének az esőben. Kubricknak annyira tetszett, hogy 10 ezer dollárért megvette a dal jogait, hogy az felhangozhasson a filmben. Kubrick munkája stílusában szinte hibátlan! A Mechanikus narancs megerősítette, hogy Ő talán minden idők legmerészebb rendezője. Számos film készült ebben a témában. Menezies 1936-os Mi lesz holnap? című alkotása, François Truffauttól a 451 Fahrenheit, vagy  George Orwel megfilmesített regénye az 1984, amelyből két mozifilmet is készítettek. Mégis egyik sem olyan kíméletlen és könyörtelenül szellemes, mint Kubrick filmje. Egyszerűen zseniális!

Kubrick saját maga adaptálta a regényt, így forgatókönyv írói nagyságát is megcsodálhatjuk. Kubrick érdeme hogy a regény nehezen megfogható orwelli tolvajnyelvét hihetetlenül jól ültette át a mozivászonra. Azt hiszem, nyugodtan állíthatom (ahogy Kubrick legtöbb munkájánál) a mű élvezeti értéke jócskán csökken, ha nem eredeti nyelven nézzük. Szerencsére a legtöbb filmjét nem engedte szinkronizálni, de ez miatt a nyelvezet miatt a szinkronmunkák szinte lehetetlen vállalkozások lettek volna a Mechanikus Narancsnál. Ez a nyelvezet, amelyet a filmben használnak egyfajta mixe az angolnak, az orosznak és a szleng nyelvezetnek. A filmet három nagy szerkezeti egységre oszthatjuk. Az elsőben Alex hedonista életmódját, mindennapjait tekinthetjük meg és azt, hogy hogyan került börtönbe. Ebben a részben találkozhatunk a zseniális orgia jelenettel. A felgyorsított orgia-jelenet felvétele huszonnyolc percig tartott, másodpercenként két képkockával. Az elkészült filmben ez mindösszesen negyven másodpercig tart. Kubrick a jelenetet viccnek szánta. A történet második része a börtönben játszódik, Alex bűnhődésének szemtanúi lehetünk. Itt találkozhatunk a film emblematikus képével. Alex önként jelentkezik egy kísérletre, amelynek célja, hogy kiirtsa belőle a gonoszt. A Ludovico-módszer egy totális átnevelési program, amely hipnózissal, szuggesztióval és fizikai beavatkozással metszi ki az erőszakra való hajlamot a páciensből. Alex-szel második világháborús felvételeket, erőszakos bűnesetek képeit nézetik, szemhéját kipeckezik, füleibe Beethoven üvölt, vagy ahogy Ő hívja: „Ludwig Van”, a csodálatos. A harmadik részben annak lehetünk szemtanúi, hogyan próbál visszatérni a mindennapi életbe Alex. Malcolm McDowell zseniális alakítást nyújt.

Ahogyan láthatjuk, a film őrá koncentrál, mellette mindenki más csak mellékszereplő. A kritikusok méltán voltak oda az alakításáért. Nem mindennapi teljesítményt nyújtott. A Ludovico jelenet felvételekor időlegesen megvakult a színész és emellett a forgatás alatt több bordája is eltört.  A film narrátora Alex, az Ő elmondásában ismerjük meg a történetet. Ennek a brutális bűnözőnek a saját szavaival, saját nézőpontjából ismerjük meg a sztorit. Furcsa mód ezért a bűnözőért fogunk úgy aggódni, mint egy átlagos film hőséért. Mi az oka annak, hogy 40 évvel a megjelenés után, még mindig kultfigurának számít Alex DeLarge? McDowell, Kubrick és Burgess létrehozott egy igazi anti-hőst. A Mechanikus Narancs bebizonyította, hogy a legfélelmetesebb szörny, olyan mint mi, egy hétköznapi figura. Még mindig képes hihetetlen érzelmi reakciókat kiváltani az emberből! Emellett pedig elgondolkodtat minket a film. Meg lehet változtatni egy ember személyiségét? Egyáltalán van jogunk valakinek a személyiségét megváltoztatni? Alex bűnös vagy áldozat? Vagy talán mindkettő? A kezelés tényleg hatásos? Szó szerint gyomron vág minket a film realizmusa. A nemi erőszakok bemutatása brutálisan realisztikus és ugyanez igaz a gyilkosságokra. Elképesztően nyomasztó hangulatot tud teremteni a film. Az Éjféli cowboy mellett ez a másik olyan X kategóriás alkotás, amelyet Oscar díjra jelöltek. Kubrick egy időtálló klasszikust alkotott, amely a mai napig az erőszakos filmek alapja! Megérdemli a 100%-ot. 

imdb: 8,5

rottentomatoes: 91%

Itt pedig a legendás Ludovico módszer.

Címkék: scifi klasszikus iromány kubrick 100 %

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shyllard 2011.08.13. 14:38:01

Jó írás lett nagyon, érződik belőle a film iránti szeretet, amit viszont ésszerű érvekkel is alátámasztottál :) Ez a film olyan, hogy a megnézése után még hetekig ott marad az ember fejében, az meg külön érdekesség, hogy miféle reakciókat vált ki a különböző személyekből az, amit Alex-szel tettek. Ahogy írtad, tömény társadalomkritika az egész film, bár ez a legtöbb Kubrick-műről elmondható és valóban lehengerlő az egész alkotás. McDowell alakítása tényleg iszonyatosan magával ragadó, a The End felirat megjelentekkor fogtam csak fel, hogy mégis kinek szorítottam egész film alatt. Érdekes, utána egy ideig biztosan más szemmel nézi mindenki a világot. Bár ehhez valószínűleg a narráció is nagyban hozzájárul, legutoljára Heath Ledger-től hallottam ilyen profi szintű hang-torzítást, ami teljesen természetesnek hangzik. Kubrick rendezésével kapcsolatban, pedig semmit sem fűznék hozzá, iszonyatosan sajnálom, hogy eltávozott közülünk (bár a Tágra zárt szemek című műve már nekem is sok volt, főleg a befejezése) Sokan nevezik Nolan-t az utódjának, ami valamilyen szinten igaz is, hiszen egyszerre szórakoztatnak és elgondolkoztatnak az ő filmjei is, viszont annak ellenére h Nolan a kedvenc rendezőm, sztem még mindenképpen kell kicsit fejlődnie ahhoz, hogy nyugodt szívvel emlegethessük egy lapon Kubrick-kal, a rendezőistennel.

Szóval köszönöm az írást, nagyon meghoztad a filmhez a kedvemet, rég láttam már :) Viszont a Sing In The Rain jelenet az valami iszonyat felejthetetlen a félelmetes és egyben humoros előadása miatt :D

Válasz erre 

Blake007 2011.08.13. 18:14:21

Részemről, a legrosszabb filmnek tartom amit láttam. Egyszerűen úgy érzem, hiba volt látni.

Válasz erre 

BeniMan 2011.08.13. 18:28:00

@Shyllard: Jól érzed tényleg ez az egyik kedvenc filmem. Kubrick majdnem minden filmjére rá lehet fogni a korszakalkotó jelzőt. Volt szerencsém minden filmjét látni és azt gondolom elfogultság nélkül állíthatom ez az egyik legjobb. Rengeteg mondanivalója van és ahogy te is mondtad hosszú időre elgondolkodtat. Sajna elég nehéz alkotás ezért kevesekhez jut el. Azt hiszem ez az a film amivel soha nem fogunk találkozni egy magyar tv műsorkínálatában.

Válasz erre 

Tipca 2011.08.13. 23:15:46

@BeniMan: én a tévében láttam egyszer, legalábbis félig, mert úgy negyed órával a vége előtt elment az áram... másnap aztán kénytelen voltam más forrásból beszerezni, mert látnom kellett a végét. nem azt mondom, hogy életem legjobb filmje, de tény, hogy a filmtörténet egyik nagyon fontos darabjáról van szó. hihetetlen ereje van a történetnek és a mondanivalójának.

Válasz erre 

Na mi újság, Wagner úr? 2011.08.15. 13:20:13

nekem nagyon nem tetszett, igaz, kb. 30-40 perc után kikapcsoltam, annyira vacak volt.
Kb. ugyanígy voltam az Acéllövedékkel is, amit mindenki istenít, de szerintem rettentő unalmas volt...
A 2001 Űrodüsszeia tetszett, a Ragyogás inkább Jack Nicholson miatt volt jó, több Kubrick filmet nem láttam... :)

Válasz erre 

Na mi újság, Wagner úr? 2011.08.15. 13:21:03

Illetve a Spartacust is láttam, az is remek! :)

Válasz erre 

BeniMan 2011.08.15. 13:33:32

@Na mi újság, Wagner úr?: Nekem az Acéllövedék is bejött. :)
filmdroid.blog.hu/2011/06/10/acellovedek_full_metal_jacket
Mondjuk én elfogult vagyok Kubrickal. :)
Had ajánljam a figyelmedbe a A dicsőség ösvényeit. Talán a legjobb első világháborús dráma/film amit láttam. Kubrick itt is Kirk Daglesszel dolgozik. Ha van egy kis időd nézd meg. Talán nem okoz csalódást. :)

Válasz erre 

Na mi újság, Wagner úr? 2011.08.15. 14:51:52

@BeniMan: azt még nem láttam, de köszi a tippet :)

Válasz erre 

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.08.15. 17:38:09

Kurva jó, hogy szólsz Kubrick zseniálisan megválasztott kísérőzenéiről!!! Mivel messze nem trendi dolgokról van szó, hiszen Bartókot, Lutoslawskit, Pendereczkit vagy akár Beethovent ma nem mer egyetlen DJ sem feltenni, viszont Kubrick filmjeihez óriási hangulati pluszt adnak. Az Űrodisszeia Obeliszkje nem lenne olyan hatásos az alatta szóló éteri kórus nélkül, és hát igen: itt Ludwig kifejezetten dramaturgiai szervezőelemmé lép elő (s ezen nem változtat, hogy ezt már Burgess is így gondolta.).

Válasz erre 

oOMoHiOo (törölt) 2011.08.17. 14:09:37

@Blake007: az első mondat ugye nem kerülte el a figyelmedet? :)
"Anno a Szárnyas fejvadászról azt írtam, hogy nem egy könnyen emészthető darab és a megértéséhez, megnézéséhez kell egyfajta érettség."

Válasz erre 

riviera (törölt) 2011.08.21. 13:04:09

Nagyon jó film. Egy-két érdekességet azért még hozzá lehetne tenni, pl. hogy Burgess kurvára megutálta aztán Kubrickot, egyrészt a "Stanley Kubrick's Clockwork Orange" szöveg miatt (merthogy nem Kubrické a sztori), másrészt, hogy a könyvben lévö utolsó fejezetet Kubrick "kifelejtette" a filmböl, pedig az is fontos, és teljesen más kicsengése lesz az egész sztorinak (úgy alkot teljes egészet, és -- tegyük hozzá -- sokkal jobb is).

Nem akarom lelöni a poént, de a lényeg, hogy a srácnak ez egy afféle "vad kamaszkor", amit a végén kinö (a könyvben 13-14 évesek). Érdemes elolvasni.

A könyvben van egy kis nadsat-szótár (szleng) -- a moloko vellocet pl. ha jól emlékszem amfetaminnal megbolondított tej (magyarán a srácok jól betéptek, mielött nekiindultak volna fosztogatni).

Válasz erre 

FroG · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2011.09.13. 16:16:34

Nagyon jó írás lett, gratulálok.
Egyébként tényleg hihetetlen jó, és tanulságos film. Realisztikus jövőképet fest, amely az utóbbi években sajnos tényleg kezd valóra válni.

2 dolog volt érdekes számomra azokon kívül, amit leírtál:
-Nagyon jó ötlet volt egy hajléktalan szájába adni azt a bizonyos mondatot, amely hihetetlen nagy tanulsággal szolgál.

-A film címét csak én nem értem pontosan? Mármint, hogy mire utal?

Válasz erre 

BeniMan 2011.09.13. 16:25:49

@FroG: Köszönöm jólesik a dicséret. :) Mostanában nem írtam semmit de már hiányzik a publikálás úgyhogy lassan várhatóak régi filmes kritikák. A kérdésedre válaszolva (Én legalábbis úgy tudom) a Mechanikus Narancs cím onnan ered hogy az író akinek a feleségét megerőszakolják épp ezt a című könyvet írja. Más információm nincs róla, de most hogy mondtad percek óta Én is ezt nézegetem :) Egyenlőre csak ezt az egy magyarázatot találtam amit Én is írtam. Ha ne adj isten ráakadok valami magyarázatra azt megírom itt kommentben. Még egyszer köszi :)

Válasz erre 

FroG · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2011.09.13. 21:18:24

Egyébként a címre lehet hogy ez egy belemagyarázott dolog lesz, de van egy ötletem: Ugye a narancs egy növény, ebből kifolyólag organikus. A mechanikus szó arra utal, hogy valaki irányítja a működését. Szóval, szerintem ez a befolyásolási vágyat jelenti. Bár, lehet hogy ez az én agyszüleményem :D

Válasz erre 

marietta. 2012.09.30. 13:25:08

"Érdekesség még a regény címéhez: az orang malájul embert jelent, a hosszú évekig Malájziában élő Burgess nem véletlenül választotta tehát a narancsot, utalva erre a regényben szereplő mechanikusan működő, butaságba taszított emberekre."
konyves.blog.hu/2009/02/12/napi_kotelezo_a_clockwork_orange_gepnarancs

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: