Elköltöztünk: filmdroid.hu
Vasököl (Real Steel)
2011.10.11. 22:19 6 komment
Többen elmondták már, hogy bizony a nézők egyre többre és többre vágynak, az „igények” egyre növekednek egyes valóságshow-kban egy idő után már nem lesz elég annyi, hogy a paplan alatt megy a maszatolás és a beszélgetős-ordibálós műsorokban sem lesz elegendő, ha csak elcsattan egy erősebb pofon és gyilkos pillantásokat váltanak egymással a felek. Sőt, néhány sportágban is többre lesz szükség annál, hogy felszakad a szemöldök. A közönség vérre fog szomjazni! Legalábbis azt akarja, hogy folyjon valami, legyen durvább a show.
A Vasököl a nem túl távoli jövőben játszódik, a bokszmeccseken emberek helyett robotok csépelik egymást, a szorítóban aztán folyhat az olaj, leszakadhatnak a súlyos karok, összemorzsolódhatnak a a küzdő felek feje(i). A tömeg felettébb őrjöng, nézettség a plafonon és dől a lé – kell ennél több? Charlie Kenton (Hugh Jackman) profi ökölvívó volt, miután megváltozott a sport nem tudott elszakadni a szorító közeléből, ezért saját bokszolómasinával próbál megállni a lábán, ami nehezen megy, fűnek-fának tartozik, csak nyűgként tekint arra, hogy az időközben elhunyt felesége gyerekére is felügyelnie kellene pár hetet. Ám a srác olyan ósdi robotot guberál elő a mocsokból, aminek kitartása és teljesítménye legmerészebb álmait is felülmúlja.
Teljesen érthető, hogy miért gondolták úgy, hogy érdemes belefeccölni dollármilliókat Richard Matheson novellájának filmadaptációjába. A Transformers filmekkel degeszre keresték magukat, Steven Spielberg a film egyik producere látta, hogy ez jó. És ha már annyira nagyon vidáman mosolyogott a szakálla mögött nem csoda, hogy keresett egy újabb robotos sztorit, rögtön talált kettőt is. A Robocalypse ugyan még nem öltött testet, de nagy csoda lenne, ha kihagynák belőle az apa-fiú szálat, Spielberg ugyanis nagyon erőlteti az efféle dolgokat. Szintén az ő „javaslatára” kerítettek egy ismeretlen gyerekszínészt (Dakota Goyo) Jackman mellé a Vasökölbe. És ha Spielberg valakire felfigyel, annak egy időre belendül karrierje, Shia LaBeouf is tudna mesélni.
Tehát aki egy ütős robotos mérkőzésekkel telepakolt filmre számít, az keményen csalódni fog, mivel a film egy apa-fiú kapcsolatra koncentráló alkotás, amiben benga nagy gépek néha a szorítóban csépelik egymást. Amolyan Túl a csúcson-Rocky ötvözetként kell rá tekinteni, csak éppen nem Sylvester Stallone a főhős, hanem egy másik kigyúrt fickó, akinek a karján csak úgy dagadnak az erek. John Gatins nem izzadt meg túlságosan, mikor papírra vetette a forgatókönyvet ugyanis a legalapvetőbb kliséket gyúrta össze egy egésszé, amiben kb. csak annyi meglepő dolog van, hogy Jackman karaktere annyira letojja fiát az elején, hogy szó szerint eladja. A szőrösszívű fickó szemléletmódja idővel változik, sőt még a bocsánatkérésig is eljut, ami a film leggyengébb pontja, hiába próbálkozik a könnycsatornák megnyitásával sajnos erre nem marad ereje.
Shawn Levy jártas a családi filmekben, sőt, gyakorlatilag egész életében csak ilyesmiben utazott, éppen ezért ügyesen pakolgatja egymásra a leírt sablonokat úgy, ahogy a hangulat is a helyén legyen. Az Űrdongóhoz hasonló kék szemű Atomról eleinte azt sugallják, mintha értelmes lény lenne, olybá tűnik, mintha esetleg lenne lelke is. Érdekes módon erről egy idő múlva megfeledkeznek, elfelejtették tovább göngyölíteni ezt a szálat és Atom továbbra is csak egy ütésálló gép marad. Elképzelhető, hogy csak egyszerűen nem akarták, hogy ezzel fogják vissza a pozitív irányba haladó apa-fiú viszonyt. Viszont a szorítóban zajló eseményekre technikailag nagy figyelmet fordítottak, a végkimenetelt ugyan lehet sejteni minden egyes küzdelem előtt, ám ez szerencsére az élvezeti értékből nem von le semmit. Nem csupán látványos, de még az izgalmi faktort is sikerül kilökni a holtpontról.
A Vasököl pozitívuma, hogy egy abszolút hihető jövőképet fest, teljesen elképzelhető, reális képet mutat be. Sőt a robotok mozgása és küzdelme szépen, profin kivitelezett, ám elég szomorú, hogy pont az élettelen szereplők a film gyengébb pontjai, Jackman nem igazán váltogatja arckifejezéseit, Evangeline Lilly-t pedig valószínűleg az éppen ráérő és jól kinéző színésznők listájáról választották ki véletlenszerűen, csupán szépen kell mosolyognia, meg csillogó szemekkel szurkolnia, Goyo pedig teszi, amit kell és nincs unszimpatikus jóllakott ovis feje. 60 %-ot megadnék, bár az érzelmeket nem sikerült felkorbácsolnia. Talán mindenki jobban járna, ha megnézné a Túl a csúcsont vagy a Rockyt, esetleg egymás után mind a kettőt.
Büdzsé: 110 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 31 millió dollár
Eddigi összbevétel: 53 millió dollár
Címkék: akció iromány 60 % real steel
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.