Elköltöztünk: filmdroid.hu
Gettó milliomos (Slumdog Millionaire)
2009.02.19. 21:00 6 komment
Egyedi, ilyet még nem láttál, különleges – írták a kritikusok a Gettó milliomossal kapcsolatban. Igen? Miért? -kérdezem én, miután megtekintettem a filmet. Volt szerencsém anno néhány indiai filmhez, aminek hasonló sztorija, mint ennek a díjakkal elhalmozott alkotásnak. Aki látott már pár ilyen művet biztos nem mondaná erre a filmre, hogy egyedi, gondolom nem sokan kerültek még ilyenek közelébe, inkább Hollywood áll közelebb az emberekhez, mint Bollywood, plusz az indiai alkotások gyakran három órás játékidővel bírnak és a cselekményt gyakran megszakítja egy közös éneklés és táncos jelenet. Abban az országban ez a módi járja, ők erre van rákattanva, nekünk „Indián kívülieknek” meg teljesen szokatlan jelenség ez.
Bollywood pedig ontja a filmeket, nézik is ezeket sokan, nem is csoda, hiszen India népessége valamivel több, mint egy milliárd lelket számlál. De vajon mennyien nézik a vetélkedőket világszerte? Szerintem amelyik házban akad tévé, ott biztos akad valaki, aki kíváncsi az ilyen műsorokra. Ezek vegyítése már kész kasszasiker lehetett volna, ha az indiai filmipar rákattan a témára, mi pedig élhettük volna tovább életünket mit sem tudván a Gettó milliomosról, ugyanis Vikas Swarup díjnyertes könyvét előbb-utóbb megfilmesítették volna, csakhogy jött Simon Beaufoy forgatókönyvíró, Danny Boyle rendező és máris felfigyeltek erre a filmre világszerte és nem csak ott helyben.
A történet kezdetén Jamal csupán egyetlen kérdésre van a 20 millió rúpiától a Legyen Ön is milliomos játékban, ami azért is lehetetlen egyesek szerint, mert ő a nyomornegydből származik és nem valami túlképzett egyén. Tehát jön a kérdés:
Miképp lehetséges az, hogy eljutott eddig?
Csalt | Szerencsés |
---|---|
Zseni | A Sors akarta így |
Sok ember szurkol neki, pár embernek gyanús ez az eset, ezért mielőtt még újra visszatérne a stúdióba az utolsó kérdésre a rendőrségen vallatják, csalással gyanúsítják. Ő pedig be is vall mindent, minden kérdéssel azonosítani tudott egy vele megtörtént korábbi esetet, amit szépen el is mesél a tisztnek.
Mikor beültem a filmre úgy gondoltam lesz némi dráma megkeverve egy szerelmi szállal, majd a végén öröm, boldogság köszönt a szereplőkre és a nézőkre egyaránt. Ennél azért valamivel többet kaptam, Danny Boyle meglehetősen részletesen tárt elénk mindent, nem fukarkodott semmiben sem, naturalizmus akad bőven, kapunk szép, színes képeket, giccses momentumokat, de láthatunk véres, bűzös, mocskos jeleneteket is, ezekhez pedig pontosan oda passzoló zenét hallhatunk. Jamal életét követhetjük nyomon, láthatjuk gyerekkorát, a gyerekekre specializálódott koldulómaffiát , a helyi konfliktusokat, azt, hogy a környék merő mocsok és akad egy lány is, aki a nagy, eddig beteljesületlen szerelmet képviseli. Emberek ezrei, sőt milliói ragadnak a tévére, ilyenkor el tudnak feledkezni sanyarú sorsokról és szinte együtt drukkolnak a teahordó hősünknek.
Két szálon folyik a cselekmény, az egyikben a rend kemény őre hallgatja ki a srácot, miközben nézik a játék felvételét, a másik vonalon pedig flashback szerűen tárják elénk Jamal életét. Rengeteg esetben zavarhatja a nézőt, mikor egy film hirtelen a múltba vált, majd megint vissza a jelenbe, sokaknak kicsúszhat a száján egy káromkodás, a Gettó milliomos azonban profin felépített mű, rendben haladnak a történettel előre és itt azért akad olyan is, mikor gyors egymásutánban váltogatnak az időben, ez egyszer sem érezni dühöt, mivel a szálak érdekesek.
A szereplőkre nem lehet egy rossz szavunk se, Freida Pinto játékával sem gond, pedig ő korábban modell volt, jól is néz ki és nem lehet rá fogni, hogy ő a kakukktojás az alakítások terén. Bár ha azt vesszük csak akad egy ilyen Anil Kapoor személyében, valami zseniálisan adta elő a játékvezető figuráját, Oscarra kellett volna jelölni. Nagy vicc lenne, ha Vágó István szinkronizálná őt, poénnak jó, csak nem lenne helyénvaló (inkább Gáti Oszkár vagy Sörös Sándor lenne ide megfelelő).
Aki nem látott még indiai filmet annak iszonyatosan nagy élmény lesz ez az indiai mese. Nagy szerencse, hogy mégsem lett teljesen bollywoodi mű, kihagyták a táncokat és énekléseket, ami legalább nem töri meg a filmet, azért a végére biztos, ami biztos alapon csak benyomtak egy ilyet, itt viszont ez már nem tud zavarni senkit és még élvezhető is lett, akárcsak maga a Gettó milliomos. 80 %-ra értékelem, azért nem adok többet, mert a megtekintése után hiányzott az az érzés, hogy én ezt meg akarom nézni ismét, viszont a Soudtracket be kell szereznem, mivel az telitalálat volt. A film a kapott díjakat megérdemli. Az Oscarral kapcsolatban már most bibliai mértékű csatát emlegetni, Dávid és Góliát harcát, a kis eredetileg DVD-re szánt 15 milliós produkció áll szembe a 150 millió dollárba került Benjamin Buttonnal. Én Jamaléknak drukkolok (bár még a Kétely és A pankrátor hátravan).
imdb: 8,7 a 34. legjobb film
rottentomatoes: 94 %
Büdzsé: 15 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 89 millió dollár
Eddigi összbevétel: 150 millió dollár
Címkék: iromány dráma slumdog millionaire 80 %
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tom Keller · http://tomkeller.blog.hu 2009.02.19. 22:50:36
Turisas · http://alfaomega.blog.hu 2009.02.20. 01:12:55
nyuszisz 2009.02.20. 05:27:51
VVega · https://debugme.eu/ 2009.02.20. 08:54:45
Nekem nagyon tetszett, újdonságként hatott, mert még egy indiai filmet sem láttam, és valamiért mondjuk nem is vágyom rájuk. De itt Danny Boyle remekül kézben tartotta a dolgokat.